A szigorúbb szabályozás nemzeti érdek
Néhány éven belül szigorodnak az épületenergetikai követelmények egy új kormányhatározat szerint. Modellszámítások azt mutatják, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költségoptimális szinttől.
Április 30-án a Kormány határozatot (1246/2013) fogadott el, amely kitűzi az épületenergetikai követelmények szigorítását a középületek esetén 2015-től, a többi épület esetén pedig 2018-tól. Állami energiahatékonysági pályázatok kiírásakor minden épület tekintetében már 2015-től érvényesek lesznek az új, szigorúbb követelmények. A kormányhatározat továbbá felszólítja az érintett minisztereket, hogy dolgozzanak ki pénzügyi programokat a szigorúbb követelmények miatt esetlegesen felmerülő kezdeti többletberuházások kompenzálására.
A Kormány döntésének előzménye, hogy az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. Magyarországon az EU által előírt műszaki-gazdasági vizsgálatokat a Belügyminisztérium megbízásából az Energiaklub végezte, külön uniós jogszabályban meghatározott módszertan alapján. A nemzeti jelentést idén márciusban kellett benyújtani az Európai Bizottság felé.
A vizsgálatok eredménye szerint mind a 15 vizsgált épülettípus esetében jobb eredményt hoz a jelenlegi magyar szabályozásnál (7/2006 TNM rendelet) szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a kezdeti beruházási költségeket és az éves energiaköltségeket egyaránt figyelembe véve az épület használói számára „olcsóbb” megoldást jelent a szigorúbb követelmények szerinti felújítás illetve építés. Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken, míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 7 millió forint körül alakul.
A számítások tehát meggyőzően alátámasztották, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költségoptimális szinttől. Az eltérést a Bizottság felé benyújtott jelentésben indokolni kell, illetve - ha nem indokolható – külön tervet kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket tesz az ország az eltérés jelentős csökkentésére az energiahatékonysági követelmények 5 év múlva esedékes felülvizsgálatáig. Erre a most elfogadott kormányhatározat választ ad, ami az eddigi helyzethez képest előrelépésnek tekinthető.
Tudni kell ugyanakkor, hogy az uniós szabályozás értelmében 2020-tól minden tagországban már csak „közel nulla” energiaigényű épületeket lehet majd építeni. A követelmények mielőbbi szigorítása azért is fontos lett volna, mert ennek hatására a kevésbé hatékony technológiák folyamatosan kiszorulnának a piacról, és csökkenne a hatékonyabb technológiák ára, így néhány éven belül a még szigorúbb követelmények is költségoptimálissá válhatnának. A mielőbbi szigorítás saját, egyéni és nemzeti érdekünk.
(Fotó: Thorben Wengert, pixelio)