Energiacímkét kapnak, és hatékonyabbak lesznek a kazánok

Az európai uniós szabályozás értelmében 2015. szeptember 26. után a gyártóknak a hűtőkről, mosógépekről már jól ismert, G-től A++-ig terjedő energiacímkével kell ellátniuk a fűtőberendezéseket és a bojlereket. Ez segíti a vásárlókat abban, hogy könnyebben válasszák ki a hatékonyabb készülékeket.

Ezzel párhuzamosan, a vonatkozó direktívák értelmében már csak olyan gázkazánok és vízmelegítő berendezések hozhatók forgalomba, illetve helyezhetők üzembe ezen időpont után, amelyek megfelelnek a direktívákban foglalt szigorúbb követelményeknek. A magyar kormány azonban 2016. július 1-jéig haladékot adott a lakossági fogyasztóknak, vagyis addig még üzembe helyezhetőek azok a berendezések is, amelyek hatékonysága már nem felel meg az uniós szabályozásnak.

A szigorúbb követelményeknek csak a legkorszerűbb berendezések felelnek meg, ami a gázkazánok körében gyakorlatilag a kondenzációs kazánokat jelenti. A kondenzációs kazánok vételára átlagosan 100-200 ezer forinttal magasabb, mint a hagyományos gázkazánoké, vagyis a kazáncsere, kazánvásárlás ennyivel jelenthet nagyobb beruházást az eddigiekhez képest - az egyéb, járulékos költségek (kéménybélelés, engedélyezés) a hagyományos kazánok esetében is ugyanúgy felmerülő tételek.

Energetikai-gazdasági számítások igazolják, hogy a készülékek teljes élettartamát figyelembe véve összességében a hatékonyabb kazán az olcsóbb megoldás a felhasználók számára, az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt. Mindazonáltal indokolt, hogy a kezdeti magasabb költségek előteremtése érdekében az állam segítséget nyújtson a rászoruló lakosságnak, amelyre akár uniós források is elérhetőek.

És/vagy

A kormány indoklása szerint a direktíva szóhasználata (forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés) lehetővé teszi azt a jogértelmezést, miszerint a közös határidő vagy a forgalomba hozatalra, vagy az üzembe helyezésre vonatkozzon.

A forgalomba hozatal alatt a jogalkotók a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazását értik, azaz amikor a gyártó vagy az importőr első alkalommal szállít terméket a forgalmazó vagy a végfelhasználó számára. A forgalmazótól forgalmazónak, vagy forgalmazótól végfelhasználónak történő értékesítés már a forgalomba hozatalt követő elérhetővé tételnek tekinthető, amibe a kormány jogértelmezése szerint beletartozik az „üzembe helyezés” fogalma is. Ezen értelmezés szerint tagállami hatáskörben dönthető el, hogy meddig helyezhetők üzembe ezek a készülékek.

A szeptember 18-án kiadott kormányrendelet szerint tehát 2015. szeptember 26. után  nem lehet forgalomba hozni az előírásoknak nem megfelelő készüléket, de az ezen időpont előtt forgalomba hozott (forgalmazónak eladott) készülékek továbbra is, jövő év júliusáig üzembe helyezhetők.

Az Energiaklub álláspontja szerint mindenképpen szükségszerű, hogy az üzembe helyezésre is vonatkozzon határidő, hiszen csak így lehet elejét venni annak, hogy Magyarország az elavult készülékek európai lerakatává váljon. Kívánatos lett volna, ha Magyarország tudta volna tartani a direktívákban meghatározott 2015. szeptemberi dátumot, hiszen a rendeletek 2013-ban jelentek meg, vagyis volt idő felkészülni a szabályozásra.

 


A szabályozás (811, 812, 813, 814/2013 EK direktíva) a 400 kW alatti, víz-alapú kazánokra és vízmelegítő berendezésekre, illetve a 2000 liternél kisebb űrtartalmú melegvíz-tároló tartályokra vonatkozik. Nem vonatkozik a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő készülékekre, az 50 kW maximális elektromos teljesítményű helyiségfűtő berendezésekre, és a nem víz-alapú fűtőkészülékekre (pl. konvektorok).