Induljunk a kályhától! – avagy energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületeinkben

A magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni – áll az ENERGIAKLUB legfrissebb kutatásában. Miközben a magyar lakóépületek fűtésre és melegvíz-előállításra ugyanannyi energiát használnak fel, mint a hazai nagyerőművek energiafogyasztása együttvéve, mindeddig mégis elenyésző volt az épület-felújítások mértéke.

A NegaJoule 2020 című kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével. Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is.Lakóépületeink egyébként zömében régiek: 61%-uk 1980 előtt épült és csak mindössze 10%-uk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37% a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya. A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80%-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek.Az ENERGIAKLUB kutatása a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A vizsgálatok során 74 tipikus háztípusra több száz  energetikai alapszámítás készült el. A kutatás legfontosabb adatai egy áttekinthető honlapon (www.negajoule.hu) is bemutatásra kerülnek.A Negajolue 2020 projekt keretében elkészült kutatás legfontosabb célja, hogy az energiahatékonyságban érintett szereplők (főleg a döntéshozók) pontos képet kaphassanak arról, mekkora energiahatékonysági potenciál rejlik lakóépületeinkben. A kutatás eredményei kiindulópontot nyújthatnak a lakossági támogatások kidolgozásában, illetve az energia- és klímapolitika célszámainak meghatározásában. Az eddigi támogatáspolitika döntően a panelépületekre koncentrált.