Két új kézikönyv segíti Albánia és Koszovó energiaátmenetét

Két fő pillért határoztunk meg: egyrészt az épületfelújításokat segítő egyablakos tanácsadó szolgáltatás (OSS – ‘One Stop Shop’) feltételrendszerének kialakítását, másrészt a vonatkozó európai elvárásoknak való megfelelést. Elkészült az albán és a koszovói energiahatékonysági keretrendszer felmérése, melyben megállapítottuk, hogy az elavult infrastruktúra, az energiaszegénység és a gyenge szabályozási keretek akadályozzák leginkább az energiahatékonysági felújításokat. Az energiahatékonyság növeléséhez megerősített pénzügyi támogatásra, szabályozási reformokra és a közvélemény tudatosságának növelésére van szükség. 

Ehhez kapcsolódva elkészült az energiatanúsítványokra vonatkozó szabályozás és gyakorlat elemzése Koszovóban és Albániában hét témakör mentén, valamint feltérképeztük az Európai Unió vonatkozó elvárásait és összegyűjtöttük a releváns európai jó gyakorlatokat: 

1. Mikor és kik számára kötelezőek az energiatanúsítványok?
2. Az energiatanúsítványok felépítése, tartalma, arculata
3. Korszerűsítési javaslatok, felújítási útlevél
4. Az energiatanúsítványok nemzeti adatbázisa
5. Energetikai tanúsítók
6. Az energiatanúsítványok ellenőrzése, az energiahatékonysági szabályok betartatása
7. Az egyablakos tanácsadás gyakorlata, megfizethetőség

Az ajánlások megfogalmazásához egybegyűjtöttünk számos európai jó gyakorlatot, amelyek egyrészt európai uniós projektek javaslatait, másrészt kiváló nemzeti példákat tartalmaztak. Volt köztük ír, osztrák és magyar példa, valamint a QualDeEPC, a Crosscert és az IBroad projekt megállapításai. A QualDeEPC projekten az Energiaklub és a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozott svéd, görög, német, bolgár, spanyol, belga és lett szakértőkkel, melynek tanulságait számos ponton beépítették a magyar energiatanúsítványok 2023-as továbbfejlesztett változatába is. További példamutató magyar gyakorlat volt az a statisztikai felmérés, amely a magyarországi lakóingatlan-állomány energiaigényének becslését készítette el egy 1500 elemű felmérést alapul véve a KSH-Eltinga-BME hármas együttműködésében. 

Az uniós elvárások és a példamutató európai gyakorlatok alapján az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg az energiatanúsítványok rendszerének fejlesztésére: 

• Az energiatanúsítványok kötelezővé tétele ingatlan eladás és bérbeadás esetén a kWh/m²/év és CO₂-kibocsátási adatok feltüntetésével, A-tól G-ig terjedő skálával
• A tanúsítványok tartalmazzanak részletes felújítási javaslatokat mind költségoptimálizált, mind közel-nulla energiaigényű szintre is
• Minimum energetikai követelmények meghatározása új épületekre, valamint jelentős felújításokra is
• Egy országos felmérés elkészítése, amely az épületállomány legjobb és legrosszabb energetikai teljesítményű 15%-át azonosítja
• Egy nemzeti tanúsítvány-adatbázis létrehozása, melyhez a szakértők és pénzintézetek is hozzáférhetnek, és amely össze van kapcsolva a földhivatali nyilvántartással
• A tanúsító szakemberek számának jelentős növelése, különösen a vidéki térségekben; kötelező induló, és később rendszeres továbbképzések bevezetése számukra
• Az önkormányzatok kapacitásainak bővítése a tanúsítványok és az energetikai felújítások ellenőrzésére 

Az Albániát és Koszovót támogató munka egyablakos tanácsadói hálózat létrehozásával folytatódik, melyet egy kézikönyv, célzott képzések, egy budapesti tanulmányút és egy részletes akcióterv is kiegészít.