Szakpolitikai véleményt nyújtottunk be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer végrehajtásával kapcsolatban

Álláspontunk szerint a lakossági épületenergetikai és energiahatékonysági beruházások kiemelt társadalmi és gazdasági érdekeket szolgálnak, ezért különösen fontos, hogy az ezekhez kapcsolódó szabályozás valóban a célok megvalósulását segítse – ne pedig felesleges adminisztratív és költségterheket rójon az érintettekre.

Egyetértés az alapcéllal – kétségek az eszközzel kapcsolatban

Egyetértünk azzal, hogy az elérhető támogatási, finanszírozási és megvalósítási lehetőségekről szóló tájékoztatásnak kulcsszerepe van abban, hogy az energiahatékonysági programok sikeresek legyenek, a rendelkezésre álló keretek valóban hasznosuljanak, és azokat teljes mértékben kihasználják.

Ugyanakkor komoly aggályaink vannak a rendelettervezet azon előírásával kapcsolatban, amely az EKR keretében megvalósított beruházások esetén kötelezővé tenné egy, az ingatlan nyilvánosság számára jól látható részén elhelyezett támogatói tábla kihelyezését.

Megítélésünk szerint ez az eszköz önmagában nem alkalmas arra, hogy érdemi, széles körű tájékoztatást nyújtson az energiahatékonysági lehetőségekről, miközben számos gyakorlati és jogi problémát vet fel.

Városképi és jogszabályi ellentmondások

A kötelező tábla elhelyezése ellentmondásba kerülhet más, az épületek homlokzatára és a városképre vonatkozó jogszabályokkal és helyi előírásokkal. Ilyen lehet például a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, a településrendezési tervek vagy a helyi építési szabályzatok.

Ezek az előírások akár engedélykötelessé is tehetik a homlokzat megváltoztatását, beleértve egy támogatói tábla elhelyezését is. Az ehhez szükséges engedélyezési eljárások lefolytatását az érintett lakossági beruházások esetében életszerűtlennek és aránytalannak tartjuk.

Jobb helye lenne ezeknek a forrásoknak

Véleményünk szerint a támogatói tábla legyártására, elhelyezésére – és adott esetben engedélyeztetésére – fordított forrásokat érdemesebb lenne közvetlenül az energiahatékonysági célok szolgálatába állítani.

Ilyen hasznosabb felhasználási irány lehetne például:

• személyre szabott energiahatékonysági tanácsadás, amely segíti a háztartásokat abban, hogy az EKR-beruházáson túl milyen további beavatkozásokkal javíthatják épületük energiahatékonyságát;
• vagy a megvalósított beruházások műszaki ellenőrzése, amely hozzájárul a minőséghez és a tényleges energia-megtakarítás eléréséhez.

Átfogó kommunikációra lenne szükség, nem táblákra

A konkrét rendelettervezeten túlmutatva az Energiaklub azt is javasolja, hogy készüljön egy olyan átfogó és célzott kommunikációs stratégia kidolgozását, amely az érintett szervezetek bevonásával strukturált kampány keretében tájékoztatja a lakosságot.

Egy ilyen kampány képes lenne valóban széles körben tájékoztatni a lakosságot az elérhető energiahatékonysági támogatásokról, finanszírozási és megvalósítási lehetőségekről – szemben egyedi, elszórt támogatói táblákkal, amelyeknek csekély a gyakorlati hatása.

Összegzés

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet álláspontja szerint az energiahatékonysági beruházások sikeréhez nem láthatósági kötelezettségekre, hanem jól célzott szakmai támogatásra és tudatos kommunikációra van szükség. Ennek érdekében a rendelettervezet érintett előírásainak újragondolását tartjuk indokoltnak.

📄 A véleményünk teljes szövege itt olvasható: Véleményünk az EKR egyes rendelkezéseinek végrehajtását szabályozó rendelet módosításáról (PDF)