Szegénység vagy energiaszegénység?

Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon
Fellegi Dénes, Fülöp Orsolya
Az ENERGIAKLUB 2009 óta foglalkozik az energiaszegénység kérdéskörével. Jelen anyagunkban egyrészt korábbi kutatásaink eredményeit összegezzük, másrészt ismertetjük legújabb meglátásainkat, számításainkat.
Az energiaszegénységnek nincs uniós szinten elfogadott definíciója. Az erre vonatkozó igény egyre nagyobb mértékben jelentkezik, azonban nem egyértelmű, hogy egy általánosan elfogadott, „univerzális” meghatározás alkalmazható lenne-e minden tagállamban. Tanulmányunkban többféle megközelítés vizsgálata után javaslatot teszünk az energiaszegénység definíciójára, ez azonban alapvetően szakpolitikai döntés kérdése. Adatfelvételünk adataiból azt a következtetést vontuk le, hogy az energiaszegénynek mondható háztartások leginkább a községekben, a családi házas illetve falusias környékeken, és a családi házban lakó háztartások közül kerülnek ki, elsősorban a nagyobb alapterületű lakásokból. Az egy fős és nyugdíjas illetve munkanélküli családtaggal rendelkező háztartások nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között, mint a teljes mintában. Elemzésünkben a vonatkozó fejezetekben külön kitérünk a mintavétel illetve a minta sajátosságaiból adódó limitációk kérdésére.