Energiaszegénység a Statisztikai Szemlében
A Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével készült tanulmányunk célja, hogy egy nagyobb mintavételes vizsgálat, a KSH "Háztartási költségvetési és életkörülmény" adatfelvételének adataival árnyalja korábbi vizsgálataink megállapításait, eredményeit.
A HKÉF adatai szerint a háztartások átlagosan éves jövedelmük 18%-át költik energiára, azaz: villanyra, gázra, távfűtésre illetve szilárd tüzelőanyagra. A medián 15%, vagyis a háztartások felében az éves jövedelem 15%-ánál kevesebb, a háztartások felében pedig ennél többet fordítanak az energiaköltségek fedezésére. Magyarországon tehát a jövedelmekhez viszonyítva jóval magasabbak az energiaköltségek, mint pl. Nagy-Britanniában, ahol a medián 5% körül alakul.
A HKÉF adatai szerint leginkább a nagycsaládos illetve a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkből álló háztartások számára jelent fokozott megterhelést a lakás fenntartása, legkevésbé pedig a gyermektelen párok számára.
Az energiaszegénynek tekinthető háztartások körét Magyarországon két különböző, lehetséges definíció szerint vizsgáltuk. Az alkalmazott definíciótól függően a háztartások 10-21%-a tekinthető energiaszegénynek Magyarországon. Háztartástípusok szerint, az egyik definíció alkalmazása esetén leginkább az egyedülállók, a másik, szegénységi küszöböt is tartalmazó definíció szerint viszont inkább a gyermekesek érintettek a probléma által.
Az energiaszegénység azonban nem egyenlő a jövedelmi szegénységgel. Az adatok azt mutatják, hogy az energiaszegények 54-60%-a jövedelmét tekintve nem szegény.
A különböző háztartástípusok nem egyformán érintettek a jövedelmi szegénység által. Legmagasabb a szegények aránya a nagycsaládos háztartások illetve az egyedülálló szülőkből és gyermekeikből álló háztartások körében. Legkevesebb jövedelmi szegény a 65 éven felüliek között található.
Jelenleg a lakásfenntartási támogatás az egyetlen támogatási forma, ami a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viseléséhez nyújt hozzájárulást a háztartások (bizonyos köre) számára, alapvetően szociális alapon. Az adatok szerint az energiaszegény háztartások közül csupán a háztartások 12-19%-a részesül lakásfenntartási támogatásban.
További adatok és megállapítások a tanulmányban olvashatók. Az elemzés elérhető az Energiaklub, illetve a KSH honlapján.
(Fotó: Serdar Comez)
