A+-tól az I-ig - Épületek energiacímkézése

Leírás:

Az európai uniós szabályozás
A 2002/91/EK irányelv 2003-ban lépett érvénybe, amelynek értelmében a tagországoknak legkésőbb 2006. januárjáig életbe kellett (volna) léptetniük az épületek energetikai jellemzőivel kapcsolatos új szabályozást. Ez egyrészt a korábbinál szigorúbb hőtechnikai követelményeket ír elő, másrészt az épületek energiatanúsítványa révén kötelezővé teszi az épülettulajdonosok tájékoztatását ingatlanjuk energiafogyasztásáról.
 
Az energiatanúsítás lényegében az épületek energetikai vizsgálatát jelenti. Ennek során felmérik a határolószerkezetek – tehát a falak, a pince- és tetőfödém – szigetelését, a falakban levő hőhidakat, a nyílászárók hőveszteségeit, megvizsgálják a fűtési és melegvízellátó rendszert, az épület szellőzését, a világítási rendszert, a légkondicionáló berendezéseket. A kapott eredményeket összehasonlítják egy referenciaértékkel, és energetikai osztályokba sorolják a vizsgált épületeket. Ha van a házban megújuló energiát hasznosító berendezés, például napkollektor, napelem vagy fapelletkazán, akkor az értékelésnél azt is figyelembe veszik. A legtakarékosabb épületek A+, a legpazarlóbbak I jelzést kapnak a 10 fokú skálán.
 
Az uniós irányelv értelmében minden épület energiatanúsítását el kell végezni, ha arra használatbavételi engedélyt kérnek: azaz az új építésű lakásoknál, valamint a már meglévő ingatlanok eladásakor, illetve bérbeadásakor. Az energetikai felmérést és tanúsítást akkor is el kell végezni, ha az épületen olyan jelentős mértékű felújítást végeznek, amelynek értéke meghaladja az épület értékének 25%-át.
 
Az irányelv közintézmények számára is kötelezővé teszi az energiatanúsítvány elkészítését új épületekre, nagyobb felújítás esetén, illetve az 1000 m2-t meghaladó épületeknél. Külön kötelezettsége a közintézmény üzemeltetőinek, hogy a tanúsítványt jól látható helyen függesszék ki.
 
A magyar szabályozás
A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is 2006-ban kellett volna beépülnie a jogrendbe az új szabályozásnak. 2005 végén azonban a már jól előkészített rendelettervezet ellenére a magyar kormány három év haladékot kért a jogszabály bevezetésére az Európai Bizottságtól.
 
A direktíva végül két darabban jelenik meg a magyar jogrendben: az új hőtechnikai követelményekről szóló 7/2006. számú tárca nélküli miniszteri rendelet még 2006-ban megjelent, azonban az energiatanúsításról szóló kormányrendelet várhatóan csak 2009-ben lép majd életbe teljes körűen. Az éppen aktuális rendelettervezet azonban több pontban lényegesen eltér az uniós direktívától, amelyet a Bizottság várhatóan nem fog szó nélkül hagyni.
 
Míg Magyarországon évek óta húzódik a rendelet megalkotása, Brüsszelben már a direktíva módosítására készülnek. Így, ha a rendelet egyszer elfogadásra is kerül végre, abban a formában biztosan nem lesz túl hosszú életű…

A magyar kormány sajnálatos módon mindeddig nem fordított figyelmet a lakosság tájékoztatására a várható változásokról, ezért az Energiaklub 2008-ban több hazai üzleti vállalkozással és lakossági tanácsadó irodával lakossági tájékozató kampányt indított az épületenergetikai tanúsítványrendszer hazai bevezetésének sikeressége érdekében.

Kapcsolódó anyagok:
Késik az épületek energetikai tanúsítványának hazai bevezetése
Amit a rendelettervezetről már tudni lehet
Lakcímke - Hogyan növelhetjük otthonunk értékét?