EK álláspont az áramszolgáltató cégek többletbevételének krízisalapba helyezéséről

 A Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) március 31.-én határozatokban[1] szólította fel az érintett szolgáltatókat a többletárrés kamattal növelt összegének visszafizetésére, melynek legalább 60%-át a fogyasztók folyószámláján, vagy áramszámláján kell jóváírni, legfeljebb 40%-át pedig valamely, a rászoruló fogyasztókat támogató alapítvány számlájára adományként befizetni. Az intézkedés alapjául a villamos energia törvény (VET) 145.§-a[2] szolgált, mely szerint a rendelkezések megsértésével elért többletbevételt a szolgáltató köteles a sérelmezett fél részére visszatéríteni.

Időközben, július 1-én életbe lépett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. kormányrendelet, ezért a MEH július 6-án módosította korábbi határozatait[3]. Ez alapján a szolgáltatók kötelesek a teljes visszatérítendő összeg 60%-át a fogyasztók számláján való jóváírás helyett a krízishelyzetbe került személyek támogatására elkülönített előirányzatba (továbbiakban krízisalap), 40%-át pedig a korábban említett, rászorulókat támogató alapítványnak fizetni. Ennek véghezviteléhez szükség volt a kormány július 1-i törvénymódosítására[4], mely alapján a Hivatal kötelezheti a szolgáltatót a többletbevétel Hivatal által meghatározott  hányadának krízisalapba fizetésére. Az új § a korábbival együtt él és december 31-én hatályát veszti.

Az Energiaklub véleménye szerint ez az intézkedés súlyosan sérti a fogyasztók érdekeit, mivel helyettük rendelkeznek az őket megillető pénz sorsáról. Önmagában is aggályos a VET 145.§-ának kiegészítése. A kormány túl nagy felelősséget ró a MEH-re mindenfajta szempontrendszer nélkül, amikor ezzel a törvénymódosítással felhatalmazza a krízisalapba való fizetés hányadának megállapítására. A MEH önálló hatáskörrel rendelkező kormányhivatal és nem szociális intézmény. Feladata többek közt a fogyasztók érdekeinek védelme[5]. A kormány bárminemű szociális intézkedéseit tehát nem a MEH-en keresztül kellene gyakorolnia, hiszen vannak erre megfelelő minisztériumok, karitatív és civil szervezetek. A Magyar Köztársaság kormányzati szerveinek szerepzavara válságos időkben még több bizonytalanságot szül. Ez az intézményekbe vetett eddigi bizalmat is megtépázza a gazdaság és a társadalom részéről, miközben a köztisztviselők is kettős nyomás alatt dolgoznak. A fogyasztóvédelemnek mielőbb ki kell vizsgálnia, hogy az áramszolgáltatók többletbevételének „felhasználása” törvényesen és helyesen történt-e.

[1] 115/2009, 106/2009, 117/2009, 118/2009, határozatok, letölthetőek a Magyar Energia Hivatal honlapjáról: http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=582[2] VET 145.§ „A 142-144.§-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal b)kötelezi az engedélyest a 142-144.§-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és c)bírságot szabhat ki.”
[3] 426/2009, 427/2009, 428/2009, 429/2009, határozatok, letölthetőek a Magyar Energia Hivatal honlapjáról: http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=582
[4] VET 145/A. § „A Hivatal határozattal kötelezheti az egyetemes szolgáltatót a 143. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel Hivatal által meghatározott hányadának a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott támogatás céljára elkülönített előirányzat javára közérdekű kötelezettségvállalásként történő befizetésére. Ez a § 2009. december 31-én hatályát veszti.”
[5] VET 158.§ (2) „A hivatal tevékenységének célja g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme”