Zöld Beruházási Rendszer – ahogy az érintettek látják
Az Energiaklub július 3-i, két országos napilapban is megjelent közleménye után több, energiahatékonysággal és megújuló energiával foglalkozó szervezet, illetve cég is eljuttatta észrevételeit az egyesülethez. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb érdekelt elfogadhatatlannak és gazdaságilag károsnak tartja a kormány folyamatos ígérgetését a Zöld Beruházási Rendszer pályázatainak ügyében. Az éles kritikák mellett többen a kvótaeladásból befolyt 28,2 milliárd forint ésszerű felhasználására is javaslatot tettek.
A Magyar Pellet Egyesület szerint például a pályázatok kiírásának késlekedése kiábrándító, különösen annak fényében, hogy a megújuló energiahordozók terén azt a rendkívül pozitív folyamatot sikerült megakasztani, mely a tavalyi NEP pályázat kapcsán megindult. Ha a szándék megvan az idei pályázatok kiírására, jelen esetben a pénz is rendelkezésre áll, akkor valami még mindig hiányzik. Hogy ez mi, arra jó lenne választ kapni az illetékesektől – összegezte az egyesület véleményét Jakab Andrea kommunikációs munkatárs.
A KVVM részéről elfogadhatatlan az a felelőtlen, néha arrogáns ígérgetés, ami már a megjelenés előtt komolytalanná, hiteltelenné tette a pályázatot – írta levelében Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Energia Tagozatának elnöke. Ráadásul nem csak a Zöld Beruházási Rendszer nem jelent meg, de emiatt nem írták ki a 2008-ban viszonylag jól működő NEP-et sem. A szövetség szemléletes megfogalmazása szerint, így két szék közül sikerült a pad alá beesnünk.
A napenergia hasznosításával foglalkozó Kardos Labor Kft. felé viszonteladó partnereik jelezték, hogy több projektjük áll, mivel a lakossági beruházók hónapok óta a pályázat kiírására várnak. A cég érthetetlennek tartja, hogy a gazdasági válság közepette, amikor az emberek a megtakarítási lehetőségeken gondolkodnak, és pénz is lenne egy megújuló energiaforrást alkalmazó megtérülő befektetésre, akkor az állam ezt miért nem támogatja. A tőlünk nyugatra fekvő országokban már a fosszilis energiaforrásoktól független települések létrehozása jelent kihívást – teszik még hozzá véleményükhöz.
Dékány István, a napenergia hasznosításával is foglalkozó Callens Kft. ügyvezetője felháborítónak tartja azt a közömbösséget és nemtörődömséget, ahogy a kormány a bevételt, és az ebből megvalósításra kerülő beruházásokat kezeli. A pályázatok bizonytalan kiírása a cégüket, ahogy fogalmazott, övön alul érinti. Több munkájuk befejezése csúszik, és sajnos van, amelyik meg sem valósul.
A véleményekből az is kitűnik, hogy nem elegendő kiírni a pályázatokat, az összeg megfelelő felhasználására is törekedni kellene. Jakab Andrea szerint az eddigi információk alapján a tervezett pályázatok elbírálási szempontjai kifejezetten hátrányos helyzetbe hozzák azokat, akik korábban már költöttek lakóépületük energiahatékonyságának növelésére, a most építkezők pedig eleve elesnek a támogatás lehetőségétől.
Kruchina Sándor, a hőszigetelő anyagok gyártásával foglalkozó Austrotherm Kft. marketing vezetője azt javasolja, hogy a támogatásokkal a kiemelten energiatakarékos épületek elterjedését kellene ösztönözni. Ezek az épületek a nagyobb energiamegtakarítás mellett követendő példaként is szolgálhatnak, sőt, a hazai tervezői gyakorlatra és a kivitelezői szokásokra is pozitívan hatnának.
Olyan javaslat is érkezett, hogy a minél hatékonyabb és lobbiérdek-mentes forráselosztás érdekében egy független, szakértőkből álló szervnek kellene kezelnie a rendelkezésre álló több milliárdos összeget. A követendő jó példa elvét megvalósítva kórházak, iskolák, szociális otthonok, vagy akár a nagyobb települések önkormányzati épületeinek felújítását kellene első sorban támogatni, de prioritást élvezhetnének a hátrányos helyzetben lévő régiók is.
A megújuló energiaforrásokra való átállás többek szerint is közös érdek, mivel ez alacsonyabb működési költséget, alacsonyabb energiadíjakat jelenthetne a válsággal amúgy is sújtott háztartások számára. A megújuló energiaforrások terjedésével jelentős számú új munkahely is létesülhetne az országban. Az ilyen energiahordozók nemcsak környezetkímélők, de folyamatosan rendelkezésre állnak és növelik hazánk energetikai ellátásbiztonságát is.
A kormányzat ezzel a halogató gyakorlattal saját maga ellensége, hiszen a beruházásokkal több plusz bevétel keletkezik a kincstárban, mint amennyi támogatást kiosztanak. De a pályázati konstrukciónak erősen gazdaságfehérítő hatása is lehet. Ugyanis, ha állami támogatással vásárol az ügyfél, biztosan minden cégnek számlával kell eladnia a termékeit.
A vélemények tükrében jól látható, hogy a késlekedő pályázatkiírással nem csak a lakosság esik el évi több tízezer forintos megtakarítási lehetőségtől, hanem a kiszámíthatatlan piaci körülmények egyértelműen nehéz helyzetbe hozhatják a hazai munkaerővel, helyben termelt energiát előállító, forgalmazó, illetve a felújításokban érdekelt cégeket is. Ezért is kérte az Energiaklub a kormányt arra, hogy a lebegtetés helyett jelöljön meg egy számon kérhető végső időpontot, vagy hivatalosan ismerje el: a Zöld Beruházási Rendszer pályázatai idén már nem kerülnek kiírásra.
