Az EU lazít a bioüzemanyagokkal kapcsolatos célokon
Július 5-én az EU-s energiaügyi miniszterek, majd a következő hétfőn az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága is irányváltást jelentett be a bioüzemanyagok terén. Az uniós döntéshozók nem tudtak tovább ellenállni a környezetvédelmi, szociális és gazdasági aggályok miatt egyre erősebb szakmai, civil és politikai nyomásnak.
Hónapok óta erős támadás alatt tartották az uniós döntéshozókat a bioüzemanyagok túlzott felhasználása ellen küzdő szakmai és civil szervezetek, magas rangú politikusok. Mint ismeretes, a tavaly márciusi EU-csúcson elfogadott döntés szerint 2020-ra minden tagországnak a teljes üzemanyag-felhasználás 10 százalékát bioüzemanyagokból kellett volna fedeznie. A jelenlegi, globálisan alig 2 százalékos bioüzemanyag-felhasználás mellett is tapasztalható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémák miatt a 10 százalékos cél nem volt tovább tartható.
A növekvő ellenállással szembesülve kommunikációs irányváltást hajtott végre az Európai Unió. Az energiaügyi miniszterek július 5-én befejeződőtt, franciaországi nem hivatalos találkozója után bejelentették, hogy a megállapított kötelező erejű célszámok nem a „bioüzemanyag-felhasználásra”, hanem a „közlekedésben alkalmazandó megújuló energiákra” vonatkoznak. Ezzel a célszámok elérésekor támaszkodni lehet a megújuló energiaforrásokkal előállított villamos energiára és hidrogénre, valamint a biogázra is. Ugyan mind az előkészítés alatt álló új megújulós irányelvtervezet, mind a Klíma- és Energiacsomag a „közlekedésben alkalmazandó megújuló energiákat” említi, 2007 márciusa óta mindenki „bioüzemanyag-célról” beszél, és az irányelvjavaslathoz csatolt magyarázó szöveg is következetesen bioüzemanyagokat említ. A kommunikációs irányváltás nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet az egyre erősebb kereszttűzbe kerülő bioüzemanyagokról.
Komolyabb előrelépés történt az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának hétfői ülésén, amelyen a résztvevők több ponton is változtattak az új megújulós irányelvtervezeten. A szakbizottság azt támogatta, hogy 2015-re a közlekedésben a megújulók aránya csupán négy százalék legyen, amiben egyötöd részben szerepelnie kell a biogáznak, a második generációs bioüzemanyagnak, a megújulókkal előállított villamos energiának és hidrogénnek. 2015-ben csak egy részletes, környezetvédelmi és szociális hatásokat vizsgáló elemzés eredményeinek függvényében születhet döntés a 2020-as célszám megállapításáról, amely 8-10% közé kell, hogy essen. Ha ebben az állapotában fogadnák el az irányelvet, akkor 2020-ra már 40-50%-ban a fenti, ma még újszerűnek számító megoldásokat kellene alkalmazni.
A fenntarthatóság érdekében a Környezetvédelmi Bizottság az irányelv tervezetében szereplő 35-ről 45 százalékra növelte a bioüzemanyagok által kötelezően elérendő, az üvegházgázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó arányt. Így azon bioüzemanyagok, melyekkel az irányelv hatályba lépéskor nem lehet jelentős ÜHG-csökkentést elérni, nem lesznek elszámolhatóak a célértékek teljesítéséhez. 2015 után a fenti mutató 50 százalékra emelkedik.
A bizottsági ülésen a képviselők továbbá intézkedést fogadtak el arra, hogy figyelembe vehetők legyenek az intenzív mezőgazdasági művelés által okozott közvetett környezeti hatások is, illetve egy német-brit-lengyel alternatív javaslat hatására lekerült a napirendről az eredetigazolások kereskedelme.
Kapcsolódó dokumentum: az Energiaklub gyorselemzése a bioüzemanyagokról
