Az Európai Bizottság értékelő jelentése a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekről
Az Európai Bizottság január végén adta ki értékelő jelentését az uniós tagországok energiahatékonysági cselekvési terveiről. A bizottság szerint jóllehet a benyújtott akciótervekben akadnak biztató jelek, az esetek többségében jelentős szakadék tátong a szavak és a tervezett intézkedések között. Magyarország még a cselekvési tervvel sem rendelkezik, így a késlekedők táborát gyarapítja.
Az Európai Unió tavaly márciusi döntése szerint az energiahatékonyságnak lényeges szerepet kell játszania az EU klíma- és energiapolitikájában. A tervek szerint 2020-ig az EU összes energiafelhasználását 20 százalékkal kell csökkenteni (a 2020-ra előrejelzett szinthez képest). Az elképzelések szerint mindez nem csupán hangzatos szólam maradna, hanem konkrét intézkedések is követnék, melyeket a tagországoknak nemzeti energiahatékonysági akciótervben kell megfogalmazniuk. Ez a dokumentum lenne hivatott kijelölni azokat a területeket, ahol az országok a leghatékonyabban, egyúttal a versenyképességet is növelve tudnák csökkenteni energiafelhasználásukat 2016-ig.
Az akciótervek főbb intézkedései
A Bizottság ajánlása szerint az országoknak 9 százalékkal kell csökkenteniük végső energiafelhasználásukat a 2016-ig. Bár az értékelés szerint az akciótervek egy része nem tartalmaz igazán előremutató törekvéseket, több ország is magasabb célt tűzött ki maga elé az EU által ajánlott 9 százalékos csökkentésnél. Számos ország alapvetően a már korábban elindított programok révén kívánja elérni a meghatározott energiamegtakarítási célt, új intézkedéseket nemigen tervez.
A direktíva a tagországoknak előírja, hogy a közszférának példamutató intézkedésekkel kell elöljárniuk a többi piaci szereplő ösztönzése érdekében. A követendő példák közé tartozik többek között Írország és Németország, ahol a közszféra számára is energia- illetve széndioxid-megtakarítási célt tűztek ki. Az Egyesült Királyság 2012-re széndioxid-semleges kormányzati épületeket tervez, Spanyolország pedig a közvilágítás hatékonyabbá tételére indít majd programokat. Dániában a középületek esetében kötelező lesz energiaauditokat készíttetni, és az abban szereplő javaslatok közül az 5 évnél hamarabb megtérülő intézkedéseket meg is kell valósítani. Máltán úgynevezett „zöld vezéreket” neveznének ki a minisztériumokban, akiknek feladatuk lenne, hogy az energiahatékonysági és megújuló energiás intézkedések bevezetését kezdeményezzék intézményeikben. Németországban 4 éves program indul a kormányzati épületek átalakítására, Ausztriában a tervek szerint a középületek mindig túlteljesítik majd az aktuális épületenergetikai előírásokat. Az akciótervek szerint a tagországok többsége szemléletformáló kampányokkal is igyekszik elősegíteni az energiahatékonyságot.
Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzőjeként több ország is adókedvezmények bevezetése mellett döntött. Litvánia felére tervezi csökkenteni az adót lakóépületek felújításával, szigetelésével kapcsolatos szolgáltatások esetén. Hollandiában az energiahatékony berendezések és környezetbarát energia vásárlásakor illetve előállításakor, Olaszországban pedig az energiahatékony háztartási gépek (pl. A+ hűtők) vásárlásakor jár majd adókedvezmény.
Az akciótervet benyújtó országok többsége jól működő energiaügynökségekkel rendelkezik, melyek jelentős szerepet játszanak az energiapolitika alakításában és energiahatékonysági programok kidolgozásában. Ezek az ügynökségek az akciótervekben megfogalmazott intézkedések bevezetésének is meghatározó szereplői.
A magyar akcióterv
A tagországok zömének elszántságával szemben – ahogy korábban az Energiaklub is hírt adott róla - Magyarország még a cselekvési tervét sem tudta megalkotni. Az Európai Unió honlapján hazánk rovatában jelenleg egy faxon elküldött és beszkennelt, 15 oldalas anyag olvasható az elmúlt évtized energiatakarékosságinak kikiáltott programjainak leírásával. Tekintve a magyar intézményrendszer hiányosságait illetve a magyar politika idegenkedését a fenntartható energiafogyasztás irányába tett bármifajta elmozdulástól, félő, hogy hazánk energiahatékonysági cselekvési terve nem a legprogresszívebbek közé tartozik majd az Unióban.
Az Európai Unió direktívája szerint minden tagország kormányának 2007. július 1-jéig kellett volna benyújtania a Bizottság felé az említett cselekvési tervet. Ezzel azonban több ország – közöttük Magyarország - is késlekedik, így a testület eddig csak 17 ország tervét tudta értékelni. A többi ország ellen folytatódik a jogsértési eljárás (ld. korábbi hírünket).
Az elkövetkező hónapok során a Bizottság elkészíti második értékelő jelentését, melyben azt vizsgálja majd, hogy megvalósíthatóak-e a nemzeti célkitűzések az akciótervekben megfogalmazott intézkedések által.
