Új magyar találmány: a monopol-szabadpiac
Október 25-én a Magyar Villamos Művek (MVM), mint monopol nagykereskedő „áram-aukciót” tart. Előre látható, hogy e „versenytárgyalással” legalább három alapvető gond adó-dik: 1. tökéletesen átláthatatlan keretek között, 2. a szükséges állami szabályozás hiányában kerül rá sor és 3. a kapacitásoknak csupán egy kis hányada kerül kalapács alá. Mindez csupán a monopolhelyzetű MVM érdekeit szolgálja – az ország számára kifejezetten káros is lehet.
Az Energiaklub közleménye
Közismert, hogy Magyarországon a megtermelt áram túlnyomó részét a 90-es években létrejött hosszú távú megállapodások (HTM) szabta keretek között az erőművek egyetlen, nagykereskedői jogosultsággal rendelkező monopóliumnak, az MVM-nek adják el. A cég vállalta, hogy az így beszerzett áramot október végéig aukción értékesíti, melyre azonban elfogadhatatlan formában kerül sor.
Az Energiaklub maga is szeretett volna megfigyelőként rész venni az eseményen, de ennek lehetőségét az MVM kategorikusan kizárta. A hivatkozott szabályzat alapján a sajtó képviselői sem vehetnek részt az eseményen, így objektív módon senki sem fog tudni beszámolni arról, mi is történt az „árverés” során. Ez az eset sajnos újabb bizonyítéka annak, hogy a villamos energia szektor viszonyai tökéletesen átláthatatlanok.
Legalább ennyire aggályos, hogy a monopólium kapacitásainak most csupán egy részét ajánlja megvételre. A cég honlapjáról megtudható ugyan, hogy a jövő év során még több alkalommal terveznek ilyen rendezvényeket, azt azonban nem tudni, hogy mekkora mennyiséget kívánnak akkor piacra dobi. Így a jelentős mennyiségű áramot fogyasztó vállalatok képtelenek lesznek alkalmazkodni egy ennyire kiszámíthatatlanul változó, egyetlen vállalat kénye-kedvének kiszolgáltatott piaci környezet feltételeihez.
Az említett áramaukció kereteit a nyáron elfogadott villamos energia törvény, illetve annak végrehajtási rendeletei határoznák meg. Elvileg e rendeletek alapján a monopol nagykereskedő maga készíti el az aukció részletes feltételeit rögzítő szabályzatát, amit a Magyar Energia Hivatal jóváhagy. Problémát csupán az okoz, hogy a végrehajtási rendeletek nem készültek el. Így az események abszurdba fordultak: a „törvény szellemét követve” az MVM elkészítette a szabályzatot, az Energia Hivatal pedig ugyanezen alapokon „állítólag” jóváhagyta azt (bár ennek nincs nyoma a szervezet honlapján). Magát védendő, a Hivatal egy közleményt is megjelentetett, mely gyakorlatilag szépen kéri a piac szereplőit, hogy tartsák be a még meg sem született rendeletek által előírtakat, valamint a törvényt, mely csak jövő évtől lép hatályba. Mi is reméljük, hogy mindenki aranyosan viselkedik majd.
Félő, hogy az ilyen mértékben előkészítetlen és végiggondolatlan piacnyitás csupán egyvalamire lesz jó: az MVM, monopolhelyzetét és a zavaros körülményeket kihasználva, átmenti pozícióit a liberalizált piacra – így a későbbiekben majd ki sem lehet onnan robbantani. Jó lesz tehát megismerkednünk a „monopolfelár” szakkifejezéssel is: jövő évtől minden valószínűség szerint ezt fogjuk fizetni – a jelenlegi áramszámlán túl.
Fennáll azonban az a lehetőség is, hogy a folyamat ennél is jelentősebb kárt okoz majd: reális kockázatot jelent, hogy a kormányzat valószínűsíthetően el akarja majd kerülni a lakossági ár nagyarányú emelkedését, s ennek érdekében a monopolfelár túlnyomó részét a termelőszférára terheli. Ez pedig a versenyképesség azonnali, jelentős romlását vonná maga után.
Lassan egyértelművé válik, hogy a félszívvel végrehajtott reformok több kárt okoznak, mint hasznot. Az Energiaklub azt javasolja a politikai döntéshozóknak, hogy teremtsék meg a valódi verseny feltételeit. Mivel a HTM-eket nem sikerült felmondani, ennek mára egyetlen módja maradt: az MVM és különösen annak nagykereskedelmi üzletágának feldarabolása és tulajdonosi szétválasztása. Csak akkor lesz valódi verseny, ha legalább három (nagyjából azonos mennyiségű HTM-el rendelkező) nagykereskedő versenyez a piacon.