Az energia nem magánügy

„Én azt szorgalmazom, hogy legyen világos, ki adta a pénzt. S ha, mondjuk, valakinek egy pénzintézet vagy egy energiacég több százmilliót ad, egy-két év múlva, amikor pénzintézeti vagy energiapolitikai szabályozás van a parlament előtt, akkor a közvélemény tisztában lehessen azzal, hogy az a politikus miért épp úgy szavazott, ahogy.” (Gyurcsány Ferenc) „Ha a magántulajdonosok maguk felé hajlítják a törvényeket, kialakulhat a demokráciát erősen korlátozó oligarchikus rend.” (Bokros Lajos) „Az energiacégek komolyan képesek a politika befolyásolására.” (Soros György)
 
Az elmúlt napokban tett nyilatkozatok különös aktualitást nyernek annak ismeretében, hogy hamarosan Parlament elé kerül az ország középtávú energiapolitikáját meghatározó dokumentum. Félő, hogy e stratégia kialakítása során nem csak a közérdek szolgálata vezeti a döntéshozókat.
 
Miközben a világ számos országában széleskörű szakmai és társadalmi vita zajlik arról, hogy a fent említett, nagyon bonyolult kihívásokra melyek a jó válaszok, Magyarországon nagyrészt átláthatatlan módon, néhány – a pártokat eszközül használó – érdekcsoport harcaként formálódik az egyik legfontosabb közpolitika. Ezért lehetséges, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerződések 12 éve titkosak, holott a magyar állampolgárok tulajdonát képező vállalat kötötte őket. A paksi atomerőmű sorsáról, hasonlóan, bármiféle társadalmi vita nélkül, a nyilvánosság mellőzésével, egy rég elfeledett hétfő éjszakán döntöttek képviselőink. A jó döntések nem így születnek.
 
Mára egyértelművé vált, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívása az életünkhöz nélkülözhetetlen energia biztosítása. Hazánk hagyományos energiaforrások tekintetében a kontinens egyik legkiszolgáltatottabb országa. Az energetikával szorosan összefüggő éghajlatváltozás súlyosabban érinti a Kárpát-medencét, mint Európa többi részét. Eközben minden egyes évben több ezermilliárd forintot költünk energiára.
 
Ennek fényében sem engedhetjük meg magunknak, hogy az előttünk álló kihívásokra ne a lehető legjobb választ adjuk. Ez elképzelhetetlen akkor, ha egyes érdekcsoportok pénzzel befolyásolják a döntéshozatalt. Ma ez a helyzet.
 
A kormány és a parlament azért felelős, hogy ez megváltozzon. Az energiaipari vállalatok felelőssége, hogy a jövőben ne folyamodjanak saját üzleti érdekeik érdekben tisztességtelen eszközökhöz. A mi felelősségünk pedig az, hogy ne hagyjuk, hogy mindez a mi kárunkra folytatódjék tovább.

2007. október 15.