Tovább pazarolhatunk - Késésben a nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv
2007. július 1-jével járt le az EU tagországok számára a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek leadásának határideje, amit Magyarországnak is kötelező teljesítenie. Az országok többsége azonban – hazánkat is beleértve – elmulasztotta benyújtani a dokumentumot. Ez jól jelzi, hogy a tagországok többsége nem veszi elég komolyan az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket, annak ellenére, hogy ez a legjobb és legolcsóbb eszköze az éghajlat védelmének.
Az Agree.net nemzetközi szervezet felmérése szerint mindössze 3 tagországnak, Finnországnak, Dániának és az Egyesült Királyságnak sikerült teljesítenie a 2006/32/EK irányelv által előírt határidőt, a többi ország várhatóan csak szeptemberben küldi majd a terveket Brüsszelbe.
A késlekedés rámutat arra, hogy nincs valódi politikai akarat az Unió országainak részéről az energiapazarlás megfékezésére. Úgy tűnik, a tagországok döntéshozói számára a cselekvési terv elkészítése csak újabb, Brüsszel felé teljesítendő adminisztratív terhet jelent, ahelyett, hogy energiahatékonyságuk, és ezáltal versenyképességük javítása eszközeként használnák fel. Márpedig nem kis tételekről van szó: A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveknek évi 1%-os, azaz összesen 9%-os energiamegtakarítást kell célul kitűznie a 2008 és 2016 közti időszakra vonatkozóan. Az EU által készített megtakarítási potenciálbecslések szerint pedig 2020-ra 20%-kal is csökkenthető Uniós országok energiafelhasználása.
Magyarország is azok között van, akik nem készítették el időre a házi feladatot: nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervünk nem érkezett meg Brüsszelbe határidőre. Energiafelhasználásunk hatékonyságának javítása természetesen nem a július 1-jei határidő elmulasztásán múlik, sokkal fontosabb lenne, hogy megalapozott, szoros ütemezést tartalmazó akcióterv kerüljön kidolgozásra. Ezt azonban kétségessé teszi az a tény, hogy Magyarországon a közelmúltban nem készült olyan mélyreható elemzés, amelyek alapján pontosan meg lehetne mondani az egyes szektorokban rejlő energiamegtakarítási potenciált. Ez a felmérés kell, hogy legyen az első lépése egy reális, a lehetőségeket alaposan feltáró cselekvési terv készítésének.
A határidő jelzésértékű elmulasztása mellett további kétségekre ad okot, hogy a cselekvési terv – bár elkészültét a GKM már június elején beharangozta –, az mind a mai napig nem került nyilvánosságra. Ez arra enged következtetni, hogy a készítők nem kívánják társadalmi vitára bocsátani az anyagot. A szűk körben megfuttatott szakmai dokumentum azonban kétségessé teszi a cselekvési terv társadalmi elfogadottságát.
Az Energiaklub mindezeken felül különösen aggályosnak tartja, hogy az utóbbi évtizedekben a mindenkori kormány nagyságrendekkel több támogatást fordított az energiafogyasztás ösztönzésére, mint a hatékonyság elősegítésére, hiszen míg gázártámogatás formájában több mint 100 milliárd forintot fizetet ki az állam az idei évben, a lakosság energiahatékonysági beruházásainak támogatására mindössze 2,6 milliárd forint jut 2007-ben.
