Szakpolitikai véleményt nyújtottunk be a megújulók hálózati integrációját támogató pályázati felhívásról
Az elmúlt hetek hőhullámai és a villamosenergia-rendszer feszített helyzete ismét megmutatta, mennyire fontos a megújulóenergia-kapacitások kiegyensúlyozott fejlesztése és biztonságos hálózati integrációja. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet rendszeresen él a kormány által meghirdetett társadalmi véleményezések lehetőségével, és fontosnak tartjuk, hogy az ezek során megfogalmazott szakmai álláspontjainkat a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyük.
Üdvözöljük, hogy a program jelentős forrást biztosíthat a megújulók terjedéséhez szükséges hálózati fejlesztésekre. Véleményünk szerint azonban a felhívás céljait és prioritásait több ponton pontosítani és újragondolni szükséges.
A napenergia mellé szélenergiára is szükség van
A felhívás elsősorban a napelemek és naperőművek hálózati integrációját emeli ki, miközben a szélenergia fejlesztéséről alig esik szó.
Magyarország napenergia-kapacitása már jelenleg is megközelíti a 8,6 GW-ot, a 2030-ra kitűzött cél pedig 12 GW. Ezzel szemben a szélenergia esetében a 2030-ig tervezett kapacitás mindössze 670 MW. A jelentős mennyiségű napenergia kiegyensúlyozásához számításaink szerint mintegy 5-6 GW szélenergia-kapacitásra lenne szükség, mivel a két technológia termelési profilja részben kiegészíti egymást.
A szélenergia fejlesztésének elmaradása mellett a napenergia súlyának további növelése tovább mélyítheti a villamosenergia-rendszer jelenlegi egyensúlytalanságait. Ez növelheti a kiegyenlítés költségeit, amelyeket végső soron a villamosenergia-fogyasztók vagy az adófizetők viselnek.
A magasabb rendszerköltségek ronthatják a magyar gazdaság versenyképességét, és hosszabb távon a megújulóenergia-fejlesztések társadalmi megítélését is kedvezőtlenül befolyásolhatják.
Nem világos a közel 4,8 GW-os cél összetétele
A felhívásban összesen 4778 MW új, időjárásfüggő megújulóenergia-kapacitás hálózati integrációja szerepel célként. A tervezetből azonban nem derült ki egyértelműen, hogy ez a kapacitás milyen arányban oszlana meg a különböző technológiák, illetve az ipari naperőművek és a háztartási méretű kiserőművek között.
Az sem világos, milyen szempontok alapján választanák ki a kis-, közép- és nagyfeszültségű hálózaton megvalósuló fejlesztéseket.
Az elosztóhálózati engedélyesek legfeljebb 75%-os, az átviteli hálózat működtetője pedig legfeljebb 90%-os támogatást kaphat. Ez arra utalhat, hogy a nagyfeszültségű hálózat fejlesztései előnyt élveznek, a különbség indoklása azonban nem szerepelt a tervezetben.
Fontos lenne azt is tisztázni, hogy az új ipari naperőművek közül milyen támogatási rendszerhez kapcsolódó beruházások megvalósítását segítené a program. A még meg nem valósult KÁT- és METÁR-projektek hosszú távú támogatási költségeit és a rendszer egyensúlyára gyakorolt hatását ugyanis a hálózatfejlesztési döntések során is figyelembe kell venni.
Több nagyfeszültségű csatlakozási pont kell a szélenergiának
A szélenergia fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele a nagyfeszültségű hálózati csatlakozási lehetőségek bővítése.
A jelenleg rendelkezésre álló csatlakozási pontok jelentős részét már lekötötték a korábbi naperőművi fejlesztések. A szabad kapacitások szűkössége nemcsak a szélerőművek, hanem már az újabb napenergia-beruházások megvalósítását is akadályozza.
Ha az új csatlakozási pontok is elsősorban naperőművek számára válnak elérhetővé, továbbra sem lesz világos, hogy a szükséges szélenergia-fejlesztések mikor és mekkora hálózati kapacitáshoz juthatnak.
Gyorsítani kell a kisfeszültségű hálózatok fejlesztését
A lakossági napelemes rendszerek terjedése és a háztartások energiafogyasztásának elektrifikációja szempontjából alapvető fontosságú, hogy megszűnjenek a kisfeszültségű hálózatokon fennálló csatlakozási korlátozások.
2023 óta a kisfeszültségű hálózati körzetek mintegy 6-7%-ában volt jellemző a betáplálási lehetőségek zárolása. Bár a zárolt körzetek száma 2025 második felére 11 ezerről 10 ezer alá csökkent, a korábban nem érintett területeken újabb korlátozásokat kellett bevezetni az új napelemes rendszerek miatt.
Így a valós feloldási ráta számításaink szerint mindössze 4% körül alakult. Ebben a tempóban akár 25 évig is eltarthatna, mire minden érintett hálózati körzetben lehetővé válik az új rendszerek biztonságos csatlakoztatása.
Ezért azt javasoltuk, hogy a program egyértelműen kezelje prioritásként a kisfeszültségű hálózatok fejlesztését.
Több idő kellene a véleményezésre és a pályázatok előkészítésére
Kritikusan rövidnek tartottuk mind a társadalmi véleményezésre, mind a pályázatok benyújtásának előkészítésére biztosított időt.
Egy ekkora volumenű, a villamosenergia-rendszer következő évtizedeit is meghatározó program esetében indokolt lenne, hogy a szakmai szereplőknek érdemi idő álljon rendelkezésükre a tervezet elemzésére, a javaslatok kidolgozására és a beruházások megfelelő előkészítésére.
Összegzés
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet támogatja a megújuló energiaforrások integrációját segítő hálózatfejlesztéseket. A villamosenergia-rendszer korszerűsítése nélkül sem a napenergia, sem a szélenergia további jelentős bővítése nem valósítható meg biztonságosan.
A hálózatfejlesztés azonban önmagában nem elegendő: az is meghatározó, hogy az új infrastruktúra milyen összetételű energiatermelést szolgál.
Véleményünk szerint a programnak
- a napenergia mellett a szélenergia fejlesztését is érdemben támogatnia kellene;
- pontosan be kellene mutatnia a tervezett 4778 MW új kapacitás összetételét;
- átlátható prioritásokat kellene meghatároznia a különböző hálózati szintek fejlesztésére;
- növelnie kellene a szélenergia számára is elérhető nagyfeszültségű csatlakozási lehetőségeket;
- valamint fel kellene gyorsítania a kisfeszültségű hálózati korlátozások megszüntetését.
A megújulók kiegyensúlyozott fejlesztése egyszerre szolgálhatja az ellátásbiztonságot, a gazdaság versenyképességét és Magyarország energiafüggőségének csökkentését.
📄 Szakpolitikai véleményünk teljes szövege itt olvasható: A „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében” című pályázati kiíráshoz kapcsolódó vélemény (PDF)
