Hogyan tovább Paks II.?

Javaslatcsomagot juttatott el az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Kapitány István miniszterhez a beruházás felülvizsgálatához szükséges lépésekről

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet átfogó elemzést készített a Paks II. atomerőmű-beruházás helyzetéről, valamint a projekt kormányzati felülvizsgálatához szükséges szempontokról és kulcskérdésekről. A tervezett atomerőművel kapcsolatos döntés az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladat. A beruházás immár 8-9000 milliárd forint körülire emelkedett, becsült költsége az éves költségvetés mintegy 20%-ának felel meg, és meghaladja azt a 16,4 milliárd eurót is, amelyről épp a napokban egyezett meg Magyar Péter kormányfő az Unióval. Paks II. ezért nem kezelhető pusztán technikai kérdésként, a megvalósítás gazdasági, jogi és társadalmi szempontokat is felvet. Az intézet az anyagot eljuttatta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére azzal a céllal, hogy segítse a beruházás sorsáról döntő kormányzati vizsgálatot.

A Paks II. beruházás sorsa kulcskérdés Magyarország jövőbeli energiabiztonsága, gazdasági helyzete és geopolitikai mozgástere szempontjából. A beruházás évtizedes késésben van, költségei jelentősen megnőttek, és a projektet ezen felül is számos, máig megválaszolatlan kérdés és jelentős gazdasági, jogi és geopolitikai kockázat övezi.

Az Energiaklub szerint a felelős döntés előfeltétele nem az, hogy a kormány előre eldönti Paks II. végleges sorsát, hanem az, hogy első lépésként felfüggeszti az építést, és valódi lehetőséget teremt egy teljes körű, átlátható és független vizsgálatra. A szakpolitikai intézet szerint csak egy ilyen, hazai és nemzetközi szakértők bevonásával lefolytatott átvilágítás alapján dönthető el felelősen, hogy a projekt folytatása, átalakítása vagy leállítása szolgálja-e leginkább Magyarország hosszú távú érdekeit.

Egy 8000-9000 milliárd forintos közpénzből finanszírozott beruházásnál a nyilvánosság nem politikai gesztus, hanem alapvető közérdek. A magyar társadalomnak joga van tudni, hogy eddig mennyibe került Paks II., mennyibe kerülhet még, milyen kockázatokat vállalunk vele, és milyen alternatív döntések állnak az ország előtt” – mondta Kéri András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója.

A szakpolitikai intézet által összeállított dokumentum összegyűjti mindazokat a vizsgálati szempontokat, amelyek tisztázása elengedhetetlen a felelős kormányzati döntéshez. Ezek többek között az alábbiak:

  • Mekkora a projekt tényleges eddigi és várható teljes költsége, beleértve a közvetett kapcsolódó beruházásokat is?

  • Milyen reális határidőkkel és kockázatokkal számolható a kivitelezés?

  • Képes-e a Roszatom megfelelő minőségben és időben teljesíteni a beruházást? Milyen jogi és pénzügyi következményekkel jár a projekt folytatása, módosítása vagy leállítása?

  • Hogyan befolyásolják a projektet az uniós jogi eljárások és a nemzetközi szankciók?

 

Az átvilágításnak nem egyetlen előre kiválasztott forgatókönyvet kell igazolnia, hanem legalább három lehetséges utat kell összehasonlítania. Meg kell vizsgálni a projekt végleges leállításának következményeit, a fővállalkozó cseréjének lehetőségét, valamint azt is, hogy milyen feltételek mellett lenne egyáltalán elképzelhető a Roszatommal való folytatás. A döntésnek ezek gazdasági, jogi, energetikai és geopolitikai költségeit egyaránt mérlegelnie kell.

A szakpolitikai intézet szerint az orosz fővállalkozóval való változatlan folytatás előtt tisztázni kell, hogy a projekt képes-e még teljesíteni azokat az ígéreteket, amelyekkel a beruházást eredetileg indokolták. A késedelmek, a költségnövekedés, az engedélyezési és technológiai problémák, valamint a geopolitikai kockázatok alapján ez ma nem tekinthető magától értetődőnek.

A nemzetközi helyzet, különösen az orosz–ukrán háború következtében kialakult szankciós környezet, folyamatos bizonytalanságot jelent a finanszírozás és a kivitelezés számára. További súlyos bizonytalanságot jelent, hogy a beruházás egyik kulcseleme, az irányítástechnikai rendszer esetében jelenleg nincs biztos beszállító. Ez nem pusztán műszaki részletkérdés: az irányítástechnika az erőmű vezérlésének alapvető rendszere, ezért a beszállító hiánya közvetlenül érinti a projekt megvalósíthatóságát.

Mindezek mellett az árampiac is jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, Paks II.-nek nem a 2014-es energiapiaci környezetben kell majd működnie. A Paks II. gazdaságosságáról szóló, csak 2015-ben publikált tanulmány már akkor elavult előrejelzésekre, és túlzó feltételezésekre épített, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás gyors terjedése miatt ma már komoly kockázat, hogy mire Paks II. elkészül, addigra az általa termelt áram túl drága lesz a piacon. A beruházás költségeit ugyanis valahogyan meg kell majd fizetni: vagy az áram árában, vagy közpénzből.

Az Energiaklub szerint a vizsgálat nyilvánosságán túlmenően alapvető közérdek, hogy a projekt valamennyi lényeges adata – például a szerződések, a hitelmegállapodások, az eddigi és várható költségek, az ütemtervek, valamint a gazdaságossági számítások – a lehető legszélesebb körben nyilvánossá váljon. A közpénzügyi átláthatóság nem halasztható a projekt végére.

Paks II. jövője a magyar kormány kezében van. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet nem a vizsgálat eredményét kívánja előre meghatározni, hanem azt tartja elengedhetetlennek, hogy Paks II. sorsáról ne feltételezések, korábbi politikai döntések vagy részleges információk alapján szülessen döntés. A cél egy olyan átlátható, független és szakmailag megalapozott döntési folyamat, amely Magyarország hosszútávú gazdasági, energetikai, geopolitikai és társadalmi érdekeit szolgálja.