Előzetes tájékoztató összefoglaló a paksi atomerőműben bekövetkezett súlyos üzemzavar előzményeiről és következményeiről
Az Energiaklub előzetes tájékoztató összefoglalója a paksi atomerőműben bekövetkezett súlyos üzemzavar előzményeiről és következményeiről
- Nem 20 Mrd Ft, hanem várhatóan cca. 40 Mrd Ft lesz a balesetből származó kár. A 2-es blokk 1 vagy 1,5 év múlva lehetséges újraindításáig Paks 15-25 Mrd Ft-os saját bevétel-kiesését, továbbá a Magyar Villamos Művek Rt.-nek mindazt a többletköltséget – további cca. 15-20 Mrd Ft-ot –, amennyivel drágábban az MVM más forrásokból pótolni tudja a kieső energiát; végezetül a magyar állam veszteségeit, amelyek az Erőmű, illetve az MVM üzleti hasznából őt illető adó- és nyereségelvonások kiesése okán érik.
- Arra történnek előkészületek, hogy ezt a kárt – az előidézéséért felelős francia-német, illetve magyar cég helyett – szinte teljes egészében a költségvetéssel és a lakossággal fizettessék meg. Az erőmű peren kívül kíván megállapodni a Framatome-mal a szerződésük szerinti mindössze 0,5 Mrd Ft-os (2 millió eurós) kártérítési záradékból kiindulva. Az e feletti részt, valamint a helyreállítási költségeket az állam központi forrásaiból kívánja elvonni. Az egyetlen jogszerű megoldás az lenne, ha Paks kölcsönöket venne fel a további gazdasági működőképessége megalapozásához.
- Csillag Istvánt tudatosan késleltette a nemzetközi vizsgálatot. Lépéseivel az üzemzavar következményeiért anyagilag felelős cégek és büntetőjogilag felelős személyek közötti egyezség létrejöttét segítette elő. Az eddigi intézkedések a lakosság anyagi és jogi érdekeit, illetve az ország nemzetközi tekintélyét súlyosan veszélyeztetik.
- Az üzemzavar súlyos fokozatúvá válásáért jelentős mértékben a paksi műszaki vezérigazgató helyettesnek a francia-német Framatome ANP képviselőivel közösen meghozott hibás döntése okolható. Ez a körülmény nem kapott megfelelő hangsúlyt a Paksi Atomerőmű Rt. május 11-én benyújtott jelentésében, amely az üzemzavar műszaki és intézkedési körülményeit volt hivatva feltárni. Ismereteink szerint ugyanezen vezérigazgató-helyettes vezette azt a paksi belső vizsgálatot, amely személyi (munkajogi) felelősségre vonásokkal zárult.
- Paks már a balesetet megelőző időszakban is jelentős, 8 Mrd Ft-ot meghaladó veszteséggel termelt a korábbi üzemeltetési hibák kihatásai következtében. Ehhez még további, mintegy 7 Mrd Ft-os többletköltség járult a magyar energiarendszerben. Ezt ekkor is a költségvetéssel és a fogyasztókkal fizettették meg. Sem a döntéshozók, sem a fogyasztók nem kaptak erről a valóságnak megfelelő tájékoztatást; nem került sor sem kártérítésre, sem a személyi felelősség megállapítására.
- Paks körül jelenleg olyan szervezeti (és személyi) érdekviszonyok alakultak ki, amelyek a nukleáris biztonság veszélyeztetésével is a sérült blokk mielőbbi újraindítását igyekeznek elérni, valamint a balesetből eredő, illetve a múltban elindult fizikai és kémiai folyamatokból fakadó károknak az adófizetőkre és a fogyasztókra való átterhelését. Ugyanezen érdekek előtérbe kerülése vezetett az erőmű három blokkjának károsodásához, majd az április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavarhoz.
Budapest, 2003. május 27.
