Vészesen apadnak a biztonsági üzemanyagkészletek, azonnali kormányzati beavatkozásokra van szükség
Sajtóközlemény
A magyarországi biztonsági kőolaj- és üzemanyagkészletek az elmúlt hónapokban veszélyesen alacsony szintre csökkentek. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet által a kikért, friss, április 12-i állapotot mutató készletadatok alátámasztják, hogy az üzemanyagtermékek esetében a stratégiai tartalék kockázatosan alacsony szintre csökkent még úgy is, hogy március végéhez képest növekedtek a készletek. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a helyzet kezelhető, de ehhez azonnali kormányzati döntésekre van szükség: helyre kell állítani az import gazdasági feltételeit, és a kereslet mérséklését szolgáló intézkedéseket kell bevezetni.
Az Energiaklub kikérte a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségtől (MSZKSZ) a vonatkozó, legfrissebb, napi bontású adatokat, amelyek így április 12-ig állnak rendelkezésre. Ezek szerint a kőolaj-, és üzemanyagkészletek februári és márciusi felszabadítása elsősorban a gázolaj és benzinkészleteket érintette. A mélypontot az országgyűlési választások előtt, április 9-én érték el a készletek, ekkor csak 24 napra elegendő dízel- és 14 napra elegendő benzin volt a biztonsági tartalék. A szint a hétvégi visszatöltés dacára továbbra is alacsony (44, illetve 24 nap), ami ellátásbiztonsági és gazdasági szempontból sem megnyugtató.
Különösen fontos, hogy a közbeszédben a „készletnapok” statisztikai mutatói ne fedjék el a tényleges helyzetet: az MSZKSZ honlapján szereplő, március végi 44 napi tartalék – az április 12-i adat alapján ez vélhetően mintegy 50-55 napi készletet jelenthet – jelentős része ugyanis feldolgozatlan kőolajként áll rendelkezésre. A százhalombattai finomító (DUFI) tavalyi tűzesete következtében azonban a finomítói kapacitás lecsökkent, így e készletek mozgósíthatósága is bizonytalansággal terhelt. Erre utalhat az is, hogy a készletek felszabadítása óta kőolajból alig használtak fel, szemben a késztermékekkel.
A problémához a 30% körüli finomítói termeléscsökkenés, a Barátság kőolajvezeték leállása, az Adria-vezetékkel kapcsolatos bizonytalan helyzet és az iráni háború miatti olajpiaci helyzet mellett a hazai árszabályozás is hozzájárulhatott a probléma növekedéséhez, mivel a stratégiai üzemanyagkészletek felszabadítására elsősorban annak fenntartásához volt szükség. Magyarország ellátása akkor biztosítható, ha van a piacon elérhető kőolaj, és a kereskedőknek megéri Magyarországra benzint és gázolajat szállítani. Ha ez utóbbi nem teljesül, akkor az import értelemszerűen visszaesik – a védett ár bevezetése ezt idézte elő, így a hiányt a stratégiai készletekből kellett pótolni.
Ebben a helyzeten átmeneti segítséget jelentett, hogy Szlovákia április 8-án feloldotta a gázolajexport korábban bevezetett tilalmát, ez azonban még nem oldja meg az összes problémát, hiszen a pozsonyi finomító is a MOL tulajdonában van, és Magyarország biztonságos ellátása érdekében további importbeszállítókra is szükség volna a jelenlegi fogyasztási szint mellett.
Kéri András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója szerint „nem cél a pánikkeltés, de szükséges, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben. Ismét helyen van a világos közbeszédnek: az ellátásbiztonság nem kampányüzenet, hanem az ország működésének feltétele. Ha a stratégiai készletek veszélyesen alacsony szintre csökkennek, akkor a kormánynak haladéktalanul olyan döntéseket kell hoznia, amelyek helyreállítják az import ösztönzőit és csökkentik a keresleti nyomást. Ráadásul a stratégiai készletek felhasználása nem teszi ingyenessé a válságkezelést: a készleteket később vissza kell tölteni, ennek költségét pedig végső soron a fogyasztók fizetik meg.
Mivel a helyzetet súlyosbítja, hogy az iráni háború miatt egyre növekvő hiány van az olajpiacon, az Energiaklub álláspontja szerint a helyzet stabilizálásához több, egymást kiegészítő intézkedésre van szükség, méghozzá, a tartalékok szintje miatt a lehető leghamarabb. Az első és legfontosabb lépés az ársapka kivezetése, mert amíg nem éri meg Magyarországon üzemanyagot értékesíteni, addig a külföldi szállítók nem fognak kellő mennyiségben szállítani a magyar piacra. Ezzel párhuzamosan keresletcsökkentő intézkedésekre is szükség van. Példaként hozható a szlovák kormány asztalán fekvő javaslat, amely a tömegközlekedés árának drasztikus csökkentésével ösztönözné náluk az alternatív közlekedési módokat, de szükség van a home office-t támogató kormányzati ösztönzőkre, a gyorsforgalmi úthálózaton a fogyasztást érdemben csökkentő sebességhatárok bevezetésére, valamint minden olyan rövid távú intézkedésre, amely mérsékli az üzemanyag-fogyasztást anélkül, hogy aránytalan terhet róna a háztartásokra (pl. szmogriadóknál alkalmazott páros-páratlan rendszámalapú korlátozásra).
A társadalmi és gazdasági terhek enyhítése érdekében csak átmenetileg lehet indokolt az üzemanyagokra rakódó közterhek csökkentése is. A piaci folyamatoktól való teljes elszakadás ugyanakkor nem reális: az ellátás biztonságát, így a fogyasztók védelmét és a gazdaság működését nem árletöréssel, hanem jól célzott, gazdaságilag is fenntartható intézkedésekkel lehet biztosítani.
„A mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a biztonsági készletek nem pusztán papíron létező tartalékok, hanem a közlekedés, a gazdaság működésének és a mindennapi élet biztonságának az alapjai” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának a vezetője. „A régi és az új kormánynak egyaránt az a feladata, hogy gyorsan és átláthatóan kezelje ezt a helyzetet. A szükséges döntéseket nem lehet tovább halogatni.”
Az Energiaklub szerint a rövid távú intézkedések mellett középtávon az importútvonalak és beszállítói kapcsolatok újraértékelésére, a finomítói kapacitások mielőbbi helyreállítására, valamint a készletek tényleges felhasználhatóságát jobban tükröző, naprakészebb információs rendszerre is szükség van. Az ellátásbiztonság fenntartása nemcsak technikai vagy piaci kérdés, hanem alapvető közérdek is.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedés elektrifikálására is: az elektromos autók üzembe helyezése terén Magyarország jelentősen elmarad az uniós átlagtól (8,5% a 17,7%-hoz képest) – itt elsősorban szabályozással és kevésbé direkt támogatással lehet jelentős eredményeket elérni, például a céges autók adózásának átalakításával belga mintára, de jelentős tartalékok vannak a kisáruszállítás és a közösségi közlekedés terén is.
A világos közbeszédnek most különösen nagy jelentősége van. A kampányidőszak elmúltával itt az ideje annak, hogy a döntéshozók nyíltan kommunikáljanak a valós helyzetről, és meghozzák azokat a szakmailag indokolt lépéseket, amelyekkel a biztonsági készletek újra valódi védőhálót jelenthetnek az ország számára. Az ellátásbiztonság nem pártpolitikai kérdés: a stratégiai tartalékok nem használhatóak a piaci mechanizmusokat torzító kampányintézkedések elfedésére.
HÁTTÉR
Az Európai Unió szabályai alapján minden tagállam köteles legalább 90 napra elegendő biztonsági kőolaj- és kőolajtermék-készletet fenntartani. Magyarországon a készletezési rendszer működtetését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) végzi. A készletezés költségét a fogyasztók az üzemanyagok és a földgáz árába épített hozzájáruláson keresztül fizetik meg; ennek nagysága az üzemanyagok esetében nagyjából 2 forint literenként.
A tartalékok jelentik az ország egyik legfontosabb ellátásbiztonsági védőhálóját. Az elmúlt hónapokban azonban több kedvezőtlen fejlemény is egyszerre érte a magyar ellátási rendszert. A százhalombattai finomító 2025. októberi balesete miatt a hazai finomítói kapacitás jelentősen visszaesett, január vége óta pedig a Barátság-kőolajvezetéken sem érkezik nyersolaj. Eközben az alternatív beszerzési útvonalak és a más típusú nyersolajok feldolgozása is nehézségekbe ütközik, ami tovább növeli a rendszer kiszolgáltatottságát.
