Tervezet és valóság – halványabb-e a zöld átállás?

A Magyar Kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott és 05.17-én nyilvánosságra hozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) a bárki által véleményezhető tervezethez képest jelentős változásokon esett át.

A tervezetben szereplő közel 5800 Mrd Ft helyett kevesebb, mint a feléről szól a benyújtott HET. Ennek oka, hogy Magyarország Kormánya egyelőre nem kívánja felhasználni a teljes hitelkeretet.

A klímasemlegesség felé vezető út két legfontosabb szegmense, az energetika és a fenntartható zöld közlekedés komponensek nem sínylették meg a tervezetben szereplő forráselosztási arányokat. Sajnálatos azonban, hogy bár összességében a források 35 százaléka megy erre a két területre, ugyanakkor ez összességében így is közel 1000 Mrd forinttal kevesebb, mint a véleményezésre közreadott tervben szereplő összeg (lásd lenti kép), ami nem jó hír az ország 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességét tekintve.

A számítások szerint a többi komponenssel együtt összesen a források 41,17 szazlékát fordítják majd klímacélok megvalósítására (a minimum elvárás 37%).

Szerencsére a felzárkózó települések komponensből épp az energetikával kapcsolatos akciók maradtak meg (szociális lakásépítés, felújítás és energiaközösségek), így van remény ezeken a területeken a fejlődésre.

Ugyanakkor az energetika komponens tartalmának és forrásainak megnyirbálása rendkívül hátrányos a klímacélok és a hosszútávú energiabiztonság, valamint a jóllét szempontjából. A módosított tervben az alábbi elemek maradtak meg:

  • az „Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései” (100 Mrd Ft);
  • a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” (153 Mrd Ft), a célok szerint mintegy 175 MW új beépített megújuló energiatermelési kapacitás létrehozásának támogatását jelenti háztartási méretű kiserőművekkel. Ez a tervezetben még több mint 1000 MW volt, ami jelentős fejlődést jelentett volna a jelenlegi 2000 MW-hoz képest. A leírás szerint a beruházással érintett lakásoknál nyílászáró csere és fűtéskorszerűsítés (megújuló energiára kapcsolt elektromos fűtés) történik majd, ugyanakkor szigetelés nélkül mindez nem kellően hatékony befektetés sem gazdasági, sem pedig éghajlatvédelmi szempontból.

Sajnálatos továbbá, hogy az okosmérés elterjesztése kikerült a tervből, hiszen ez a hatékony energiafelhasználás és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások térnyerésének egyik alapfeltétele lenne. Illetve azért is furcsa, merta digitalizáció az egyik fő prioritása az EU-nak. Az „Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása” programpont kimaradása véleményünk szerint kevésbé problémás, hiszen ez piaci alapon is dinamikusan fejlődő terület, ráadásul ez a fejlesztési szegmens a jelenlegi módon, tehát a környezeti fenntarthatóságot érvényesítő területi tervezés nélkül, nem tekinthető elfogadható útnak.

Az egyetlen komponens, amely a végleges tervek szerint a dupláját kapja az eredetileg tervezett forrásnak, az a szakpolitikákhoz nem sorolható, ún. országspecifikus ajánlásokra válaszoló államigazgatási reformok csoportja. Csak reménykedni lehet abban, hogy ezen a területen áttörés történik majd a szélenergia hazai kapacitásbővítésének érdekében, illetve általában a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos, legalább megyei szintű területi tervezés beindítása érdekében.


Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőinek!
Dr. Munkácsy Béla [email protected]hu
Pej Zsófia [email protected]