Tanár úr, Ön pazarol? - Nemzetközi elemzés a „Mérd magad! - Energia az iskolában” projektről
Összesen 90 európai iskola, köztük 15 magyar intézmény energetikai átvilágítását végezték el a szakértők a nemzetközi Mérd Magad! (Check It Out!) programban, melynek hazai koordinátora az Energiaklub volt. Az összesítő adatokat a Berliner Energieagentur munkatársai elemezték. Az alábbiakban a kutatás legfontosabb tanulságaiból szemezgetünk.
Tantermek ablakán kidobott energia
A nemzetközi felmérés talán legmeglepőbb adata, hogy a vizsgált iskolák összesen 25 ezer MWh energiát spórolhatnának meg, ha az üzemeltetők minden egyes energiamegtakarítási javaslatot megfogadnának, illetve megvalósítanának, kezdve a helyes szellőztetéstől, egészen a tőkeigényesebb beruházásokig. A becslések szerint az ezzel járó hatalmas megtakarítások mellett évente több mint 6000 tonna szén-dioxiddal kevesebb jutna a légkörbe. A javasolt korszerűsítések, melyeknek a szabályozási rendszerek kialakítása, ugyanúgy része, mint a szigetelés, vagy az ablakcserék, a 90 iskolára vonatkoztatva összesen közel 16 millió euró beruházási költséget jelentenének. A befektetett pénz azonban belátható időn belül, átlagosan 9 év alatt megtérülne, hiszen a számítások szerint a korszerűsítések összesen évi 1,9 millió euróval csökkentenék az energiaszámlákat a vizsgált iskolákban.
Számunkra külön tanulság, hogy a projektben kimutatott összes megtakarítási lehetőségből a vizsgált magyarországi iskolákra 28% jut, azaz csak itthon 7000 MWh-val lehetne csökkenteni az energiafogyasztást. Ekkora energiamennyiség egy kisebb falu ellátására is elegendő lenne - pedig csak 15 iskoláról beszélünk!
Az energetikai felülvizsgálat csak az első lépés, hogy tényleges eredményeket érjünk el. A valós megtakarításhoz cselekedni is kellene, azonban nem csak Magyarországon jelent nehézséget vagy hosszadalmas eljárást a műszaki korszerűsítések megvalósítása. Az európai vizsgálatból kiderült, hogy legyen szó akár Budapestről vagy Párizsról, az energetikai auditban javasolt lépéseket nem tudják azonnal kivitelezi az iskolák, illetve azok fenntartói. Sajnos máshol sem ritka tendencia, hogy amint valamilyen „fontosabb” dolog merül fel, az audit javaslatai azonnal lekerülnek a döntéshozók asztaláról, és az energiahatékonyság máris háttérbe szorul.
Segítség az iskoláknak
Az auditok eredményein alapuló segédanyagok, mint például az intézményre vagy intézménycsoportra bontott cselekvési tervek nagyban megkönnyíthetik az iskolák üzemeltetőinek dolgát. Ezek a tervek túl azon, hogy a műszaki elemzéseket veszik alapul, már a döntéshozói prioritásokat, a fenntartók lehetőségeit és egyéb terveit is figyelembe veszik. Ezáltal a konkrét lépések áttekinthetőbbé, tervezhetőbbé válhatnak. Természetesen a végrehajtáshoz legfőképpen döntéshozói akarat szükséges, amihez komoly segítséget jelenthet, ha a projektpartnerek olyan konkrét javaslatokkal is elő tudnak állni, mint a finanszírozási megoldások, vagy a kivitelezési javaslatok.
A projektben résztvevő műszaki szakemberek és oktatási szakértők is egyetértenek azonban abban, hogy a technológia önmagában nem képes megválaszolni a pazarló energiahasználat minden problémáját: először a gondolkodásmódban kellene megváltoznia valaminek. Ezt szolgálta például az az oktatóanyag, amelynek segítségével nem csak a diákok, de maguk a tanárok is megismerkedhettek az energia-megtakarítási lehetőségekkel és az éghajlatváltozás jelenségével. Az iskolai és otthoni vetélkedők, feladatok révén pedig aktív résztvevői is lehettek az iskolájukban zajló energia-megtakarítási programnak.
A nemzetközi elemzés zárszavaként a készítők megfogalmazták, hogy a projekt akkor éri el végső célját, és akkor tekinthető sikeresnek, ha a következő években jelentős arányban indulnak el az energetikai korszerűsítések a vizsgált iskolákban, és nem csak az épületek műszaki állapota javul majd, de az energiatudatos magatartás természetes velejárója lesz az épületet használók mindennapjainak.
A projektről bővebb információ található itt.
