SAJTÓKÖZLEMÉNY - Veszélyben a Mecsek: STOP uránbánya!

A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén, Pécs határában akar uránbányát nyitni a Magyar Urán Resources Kft., korábbi nevén Wildhorse. Az Energiaklub felmérése szerint a Pécsett és környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás; a többség szerint a bányanyitás rombolja a környezetet, és a belélegzett por és radongáz illetve esetleges radioaktív szivárgás veszélyezteti az emberi egészséget. Az Energiaklub petíciót indított a beruházás megállítása érdekében.

A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. Az itt élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett. A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.

 

térkép.png

Az uránbánya felszíni létesítményeinek tervezett helye a tájvédelmi körzet területén.

A környéken élők inkább ódzkodnak az uránbányától
Az Energiaklub közvélemény-kutatása szerint a környék lakossága megosztott a kérdésben:10-ből mindössze 4 lakos támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában. Az adatok szerint inkább az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosok támogatják
a bányanyitást.

Az eredmények szerint ugyanakkor mindössze a lakosok fele hallott már korábban a tervezett uránbányáról. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az uránbánya-nyitás 2005 óta folyamatosan előbukkan, a lakosság tájékozottsága alacsonynak mondható. Elsősorban az idősebb korosztály és a férfi lakosság tájékozottabb ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy az uránbánya miatt elértéktelenedik majd a házuk, illetve hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt
elszennyeződik az ivóvíz.

A bányanyitás háttere tisztázatlan

A Magyar Urán Resources Kft. tavaly októberben környezetvédelmi engedélyt kért. Az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala ezt elsőfokon elutasította, azzal az indoklással, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni. Ugyanakkor ahogy a hatóság is jelezte, az anyagból hiányoztak fontos szakhatósági vélemények és állásfoglalások, elsősorban a vízügyi kérdésekben.

A beruházó cég a döntés ellen fellebbezett. A másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A tervek ugyanakkor nem változtak: a cég még mindig a Mecsek természetvédelmi területén akarja megnyitni az uránbányát. Az újraindult eljárás keretében 2018. december 5-én a hatóság közmeghallgatást tartott volna Kővágószőlősön, de a hónapokkal ezelőtt meghirdetetett eseményt két nappal a kitűzött dátum előtt váratlanul lefújták, mondván „a tényállás további tisztázása szükséges”.

Nem tartjuk valószínűnek, hogy éppen most tűnt fel, hogy hiányoznak fontos információk, és az eltelt hónapok alatt ezt senki nem vette észre” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója. „Sokkal inkább el tudjuk képzelni, hogy az elindított petíció, és az egyre erősödő helyi mozgolódás, tiltakozás játszott ebben szerepet. Az Energiaklub ügyfélként bejelentkezett az eljárásba, így nyomon követjük a folyamatot, és együttműködünk pécsi szervezetekkel is, például a frissen újraalakult Zöfivel is. Célunk mindezzel az, hogy a társadalom hangot kapjon az üggyel kapcsolatban, és hogy ne épüljön
uránbánya természetvédelmi területen
.”

Egyéb információk

A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep. Az 1957 és 1997 között Kővágószőllős és Kővágótöttös térségében működő korábbi uránbányát gazdaságtalan működése miatt zárták be. A terület rekultivációja kb. 30 milliárd forintot emésztett fel.

Az egészségkárosítás mértéke miatt az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, de a szilikózis és más egészségügyi problémák is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) titkosított jelentéséből kiderült, hogy a 3500 vizsgált valamikori bányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. A több millió tonna kőzet kibányászása megváltoztatná a tervezett bányaaknák környékét és élővilágát, ahogy a feldolgozás során keletkező meddő kőzet és zagy is. A víz
kiszivattyúzása a bányaaknákból jelentős talajvízszint csökkenéssel jár. Ha pedig a jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője esetleg szivárogni kezdene, a pécsi ivóvízbázis is elszennyeződne.

térkép2.png

 


Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének!
Stern Péter [email protected]