Önkormányzati előadások és workshopok Szarvason és Csabacsűdön
Az Energiaklub szakértői a békés megyei Szarvason és Csabacsűdön tartottak előadásokat és workshopokat a Zöld Szarvas projektben résztvevő három önkormányzat önkormányzati- és intézményi dolgozói számára.
A két nap alatt a rendezvényeken összesen 60 önkormányzati és intézményi dolgozó vett részt. Ezzel kezdetét vették a projekt szemléletformáló programjai. A rendezvénysorozat mindkét napja az Energiaklub szakértőjének, Magyar Lászlónak előadásával kezdődött, aki először a klímaváltozás jelenségéről és tudományos hátteréről mesélt a közönségnek, majd bemutatta, hogy milyen hatásait észlelhetjük globálisan, illetve helyi szinten. Az első előadást egy rövid interaktív játék követte, ahol a résztvevőknek egy képzeletbeli skálán kellett elhelyezkedni az alábbi néhány kérdésre válaszolva: „Mennyire viseli meg a klímaváltozás?”, „Mennyire érzi a saját felelősségét a klímaváltozás lassításában?”, „Mennyire tudja megváltoztatni saját életmódját a probléma enyhítése érdekében?”.
Az ezt követő workshop elsődleges célja az volt, hogy az önkormányzati dolgozók elmondhassák véleményüket és tapasztalásaikat az éghajlatváltozás két témájában: a kibocsátáscsökkentésről és klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról. A kibocsátáscsökkentés - idegen szóval mitigáció - témája Győri Kata előadásával kezdődött, aki diagramok segítségével mutatta be, hogy az egyes szektorok (lakosság, ipar, mezőgazdaság, önkormányzat stb.) milyen mértékben felelősek a települések energiafogyasztásáért és az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Szarvas és Csabacsűd esetében egyértelműen a lakosság a legnagyobb kibocsátó, míg Hunyán a mezőgazdaság a leginkább felelős az emisszióért.
A bemutatót követően közös SWOT elemzéssel szemléltették a résztvevők azt, hogy ők hogyan látják a településeik pozitív, illetve negatív tényezőit a kibocsátáscsökkentést illetően. A közös gyakorlat eredményei alapján három településen vannak átfedések: mindhárom település esetében pozitív, belső tényezőként emelték ki a résztvevők az önkormányzati intézményeken található napelemes rendszerek telepítését, illetve a jelentős kerékpárhasználatot. Közös negatív tulajdonságként az elöregedő, korszerűsítetlen lakóházak nagy arányát említették.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Pej Zsófia szakértői előadásával vette kezdetét, aki az Energiaklub azon kutatási eredményéről számolt be, amely azt vizsgálta, hogy a három település mely területeken a leginkább sérülékeny a klímaváltozást illetően. Szó esett továbbá a projekt lakossági kérdőívének eredményeiről is, melyben a helyiek véleményét arról kérdeztük, hogy ők mely területeket látják a leginkább sérülékenynek. Az éghajlatváltozás egyéni tapasztalásai mellett a lakosok véleményét arra vonatkozóan is mérte a kérdőív, hogy mely területekre kellene az önkormányzatoknak a leginkább költenie a klímavédelem terén. Szarvason, Csabacsűdön és Hunyán is a faültetésre, a zöldfelületek fejlesztésére és gondozására érkezett a legtöbb szavazat. A résztvevők a kérdőíven túl, a rendezvényen is leadhatták szavazatukat az őket leginkább aggasztó, klímaváltozás miatt sérülékeny területekről. A workshop kibocsátáscsökkentést bemutató szakaszához hasonlóan itt is sor került a közös SWOT gyakorlatra, ami közös tényezőket mutatott a 3 település között: a zöldfelületek nagy arányát és a fásítás fontosságát mindhárom település esetében kiemelték az önkormányzati és intézményi dolgozók.
Az Energiaklub szakértői a rendezvény alatt összegyűjtött információkat és visszajelzéseket beépítik a három település jelenleg készülő, közös Klímastratégiájába, amely várhatóan az év második felében lesz végleges.
