Nyílt levél az ERSTE BANK hazai vezérigazgatójának

Tisztelt Vezérigazgató Asszony!

Arra kérjük, járjon közben annak érdekében, hogy az ERSTE Bank ne vegyen részt a szlovákiai mohi (Mochovce) atomerőmű újabb blokkjainak finanszírozásában! Tudomásunk szerint az ERSTE Bank tagja annak a kilenctagú konzorciumnak, mely 800 millió eurós vállalati hitelt nyújtott az olasz Enel tulajdonában álló Slovenské Elektrarnénak (Enel/SE). A cég az összeg 85%-át a mohi atomerőmű harmadik és negyedik reaktorának befejezésére kívánja fordítani.

A konzorciumban részt vevő bankoktól származó információk alapján úgy véljük, hogy az Enel/SE nem mutatta be a projekt minden lényeges részletét. A mohi atomerőmű két, mára elavult technológiát képviselő, befejezendő reaktora csak több mint húsz évvel ezelőtti előírásoknak felelnek meg. Ezért a reaktorok az európai antinukleáris mozgalom érdeklődésének középpontjába kerültek, a projekt számos civil szervezet tiltakozását váltotta ki Európa-szerte.

Ezenkívül tájékoztatjuk arról, hogy a konzorciumvezető ING, miután a Greenpeace bemutatta a projekttel kapcsolatos aggályokat, garantálta, hogy az ING által rendelkezésre bocsátott összeget nem fogják felhasználni a mohi reaktorok befejezéséhez.

Az alábbiakban a tervezett reaktorok esetében felmerült legfontosabb problémákat mutatjuk be.

Nyugtalanító biztonsági szint

Az Enel/SE közleményeivel – miszerint a mohi reaktorok elérik a mai, ún. harmadik generációs reaktorok biztonsági szintjét – ellentétben az igazság az, hogy ezek a reaktorok lényegesen veszélyesebbek, mint a ma Európában épülő reaktorok. A mohi reaktorokat az 1970-es években tervezték, az építkezés a 80-as években kezdődött. 1993-ra, amikor az építkezést leállították, az építmények 70%-a már elkészült, a berendezések 30%-át (pl. gőzfejlesztők, a turbinák egyes részei) már beszállították. Ezen adottságok igen jelentős mértékben korlátozzák, hogy lényegi változtatásokat hajthassanak végre. Ezért gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi biztonsági előírásoknak megfelelő szintet elérni.

Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy Mohi a szlovák-magyar határtól alig negyven, Budapesttől pedig mindössze nyolcvan kilométerre található.

A reaktorok kritikus biztonsági problémái

- A technikai korlátok lehetetlenné teszik a biztonsági rendszerek fizikai elkülönítését.

- A reaktoroknak nem lesz konténmentje (ez egy vasbeton védőburok, amely baleset esetén megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását, illetve külső hatásoktól is védi a reaktort), csak egy annál alacsonyabb szintű védelmet kínáló rendszere. Ez a rendszer egy baleset esetén a konténmenttel ellátott reaktorokhoz képest mintegy tízszer több radioaktív anyag távozását engedi meg! Az 1970-es évek óta a legtöbb második generációs nyomottvizes reaktort már konténmenttel építették, a jelenleg épülő harmadik generációs reaktorok pedig továbbfejlesztett, kettősfalú védőburokkal készülnek

- Külső hatásoknak (repülőgépbecsapódás vagy rakétatámadás) sem a reaktorépület, sem a konténmentet helyettesítő rendszer nem áll ellen.

A társadalmi részvétel és a környezeti hatásvizsgálat kérdésében tanúsított hozzáállás az 1986-os, keleti-európai országokra jellemző elvárásoknak felel meg, nem a 2008-as Európai Uniós előírásoknak

Szlovákia kitart amellett, hogy az 1986-ban kiadott építési engedély mindmáig érvényes. A jelentős változtatások ellenére Szlovákia nem tervezi sem környezeti hatástanulmány készítését, sem a határokon átnyúló hatások vizsgálatát. Ez egyértelműen megsérti az EU környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárásokról szóló direktíváját, és az ESPOO-i Egyezménynek a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló előírásait. Az Európai Bizottság osztja kétségeinket, és vizsgálatot indított Szlovákia új, 2006-ban elfogadott, KHV-ra vonatkozó törvénye ügyében.

A fent említett okok miatt, kérjük, hogy ne támogassák a reaktorok megépítését. Egy felelősségteljes banktól elvárható, hogy eleve elzárkózzék egy teljes mértékben elavult nukleáris atomerőmű építésének finanszírozásától, mivel a reaktorok egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentenének több millió európai állampolgárnak.

Amennyiben szükségesnek tartja, örömmel felkeressük Önt, hogy további információkkal szolgáljunk.

Várjuk válaszát!

Üdvözlettel:

Boda Zsolt - Védegylet

Farkas István – Magyar Természetvédők Szövetsége

F. Nagy Zsuzsanna – Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata

Lukács András – Levegő Munkacsoport

Mezei Csaba – Greenpeace Magyarország Egyesület

Perger András – Energiaklub

Budapest, 2008. március 26.