Nyílt levél a környezetvédelmi bizottsághoz
Tisztelt Képviselő Asszony/ Képviselő Úr!
A Környezetvédelmi Bizottság 2005. október 6-án tárgyalja a H/17395. számú országgyűlési határozati javaslatot, a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról. A határozati javaslatot jelen formájában nem tartjuk parlamenti tárgyalásra alkalmasnak.
A két téma mind jellegében, mind pedig súlyában eltér egymástól, továbbá az Országgyűlésnek is különböző jogai vannak ezeket illetően, így együttes tárgyalásuk indok nélküli. Javasoljuk, hogy a két ügyet külön, egymástól függetlenül tárgyalják. Mindkét kérdés, de különösen az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, a jogszabályok és a jelen javaslat biztosította lehetőségeknél alaposabb vizsgálatot igényel az Országgyűlés részéről, mielőtt ezekben felelős döntést hozna.
Az üzemidő-hosszabbítás folyamatában a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések – ellentétben új atomreaktor, illetve atomerőmű építésével – az Országgyűlésnek semmilyen döntéshozói szerepet nem biztosítanak. Ennek az ellentmondásnak a feloldása lenne az első, legfontosabb feladat, mivel így a magyar állampolgárok az ország energiaellátása jövőjének, a saját, illetve Magyarország környezete biztonságának kérdésében képviselőik útján sem hozhatnak döntést. Hozzátesszük, hogy ennek a kérdésnek az eldöntéséhez mindenekelőtt hosszútávú, korszerű energiapolitikai koncepcióra van szükség, amivel a kormányzat mindmáig adós maradt.
Ezen túlmenően, az üzemidő-hosszabbítás ügyében jelenleg államigazgatási folyamat zajlik. A folyamat végkimenetele előre nem ismert, egy menetközben hozott, kellően nem mérlegelt parlamenti határozat olyan politikai döntés lenne, mely befolyásolhatja az engedélyezési eljárás eredményét. Az Országgyűlés nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a nukleáris ipar nyomásának engedve politikai támogatást nyújt egy ilyen létfontosságú ügyben, miközben a jogi lehetőségek nem adottak számára, hogy a társadalom érdekeit is képviselhesse a döntés meghozatala során.
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójával kapcsolatban az országgyűlésnek arról kell döntenie, hogy elvi hozzájárulását adja-e a létesítést előkészítő tevékenységekhez. Az Állami Számvevőszéknek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról 2005 márciusában készült jelentése megállapítja, hogy „az Atomtörvény az előkészítő tevékenység fogalmát nem határozta meg pontosan”, és javaslatot tesz a Kormánynak, hogy „kezdeményezze az Atomtörvény módosítását a tároló létesítés fogalmának pontos meghatározása érdekében”. Amíg az Atomtörvény ezt a fogalmat nem tisztázza, addig helytelen lenne ebben a kérdésben az Országgyűléstől döntést kikényszeríteni, hiszen nem egyértelmű, hogy pontosan miről is kellene határozniuk. Az Állami Számvevőszék további kifogásokat is emelt a tervezett hulladéklerakóval kapcsolatban (kedvezőtlen pénzügyi döntések, késlekedések a kutatásban, stb.). Az ÁSZ ezeket célzó javaslatait figyelembe kell venni, és teljesíteni kell, mielőtt az Országgyűlés a tárolóról felelős döntést hoz.
Mindezeken túlmenően megállapítható, hogy az igazságügy miniszter előterjesztése több helyen is tárgyi tévedést tartalmaz.
A fentieket figyelembe véve kérjük, hogy tárgyaljanak az előterjesztésről, mérlegelve a parlamenti tárgyalásra való bocsátás elutasításának lehetőségét.
Levelünkhöz csatolt mellékletekben tájékozódhat az üzemidő-hosszabbítás ügyében az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által hozott határozatban, az Osztrák Környezetvédelmi Felügyelőség által az osztrák kormány számára készített jelentésben, továbbá a bátaapáti hulladéktárolót illetően az ÁSZ jelentésében foglaltakról, illetve az előterjesztésben fellelhető tévedésekről.
Budapest, 2005. október 5.
Tisztelettel:
Ámon Ada
ügyvezető elnök
Energiaklub
