Idén is lesz Nemzeti Energiatakarékossági Program -és ami mögötte van.

Hír
 
Idén is lesz Nemzeti Energiatakarékossági Program
 
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a hírek szerint március 31-ig közzéteszi a Nemzeti Energiatakarékossági Program részletes pályázati kiírását. A program keretében a gazdasági tárca a lakossági energiamegtakarítást, illetve a megújuló energiahordozók felhasználását célzó beruházásokhoz nyújt vissza nem térítendő állami támogatást, amelyre 2007-ben összesen 2,6 milliárd forint áll rendelkezésére. A pályázat kiírásával egy időben a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelprogramot indít, amelynek kerete 16 milliárd forint.
 
Az energiatakarékossági beruházások vissza nem térítendő támogatására az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült házak esetén lehet pályázni. Támogatást az épületek utólagos hőszigetelésére, nyílászárók szigetelésére illetve cseréjére, valamint az energiaellátó (fűtési, melegvíz-ellátási) rendszerek cseréjére lehet igényelni.
A megújuló energiaforrások felhasználása új építésű lakóépületek esetén is támogatható, ezen beruházások esetében az építési forma nincs előírva. Támogatásért lehet pályázni a biomassza-, a geotermia-, illetve a szélenergia-felhasználás növeléséhez, napkollektorok, napelemek létesítéséhez, megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezésekhez és hőszivattyú létesítéséhez.
 
Mindkét típusú beruházás esetén a beruházás teljes összegének 15%-áig nyerhetnek vissza nem térítendő állami támogatást a pályázók, azonban a támogatás nem haladhatja meg a 265 ezer forintot. A beruházási költségek fennmaradó 85%-a saját erőből, vagy az MFB „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramjából finanszírozható. A kedvezményes hitel kamata jelenleg 6,4%.
 
A pályázatok benyújtása április 10-én kezdődik meg.
 
 
 
 
EK vélemény a hír kapcsán
 
Ez a hír bennem rengeteg kérdést vet fel, talán nem kevés azt állítani, hogy az egésszel baj van.
 
Kezdjük a program nevével: Nemzeti Energiatakarékossági Program. Az energiatakarékosság az energiahatékonyságnak része, annak egy kellemes „mellékterméke”, de a programnak a célja az lenne, hogy az épületek energiahatékonyságát növelve, kevesebb energiával érjük el ugyanazt a komfortfokozatot. Az épületeinket tehát jobb fogyasztásra bírhatjuk e beruházásokkal anélkül, hogy nekünk lakóknak 21 fok alatti hőmérsékleten kellene dideregni, és így takarékoskodni. Nem véletlenül használja egész Európa a hatékonyság szót a takarékosság helyett.
Az elérhető támogatási összeg ráadásul a tavalyi 30 százalékhoz képest az idén 15 százalékra csökkent. A NEP-pályázatok népszerűsége ellenére, 2002 után folyamatosan csökkent a támogatásra kiosztható keretösszeg. Ez így ment egészen 2005-ig, amikor a Gazdasági Minisztérium (GKM) ki sem írta a pályázatot. Bár 2006-ban újra meghirdették, az elérhető kb. 1 milliárd forintot napok alatt szétkapkodták a pályázók. Az idei kerettel kapcsolatban sincsenek illúzióink…
 
Az állam idén is szánalmasan kevés támogatást nyújt a lakossági energiafelhasználás fenntarthatóbbá tételéhez az összeg 2,6 milliárd forint. Mennyi is ez a pénz? Talán vessük össze azzal az összeggel, amit gázártámogatás révén az állam ad „rászorulók részére” ez 100 milliárd forint. Aki erre az összegre igazán rá szorulna, az maga az épület, így talán a „feleslegesen” fogyasztott azaz az épület rossz hatékonysága miatt feleslegesen elégetett gázt fel se kellene használni.
 
Az EU 20 százalékos energia-megtakarítást szeretne elérni 2020-ig, így az Európai Unió évi 100 milliárd eurót akar lefaragni az energiaszámlából. Magyarországnak energiahatékonyság területén, a 20%-nál nagyobb lehetőségei, „tartalékai„ is vannak. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy ilyen kicsike támogatással, és egyéb állami ösztönző hiányában vajon sikerül-e ezt a „bagatel” 20 százalékot elérnünk.
 
 „Úgy tűnhet, hogy ez egy visszalépés, de én azt gondolom, hogy előreléptünk”, mondta Felsmann Balázs (origo, 2007.03.06. ttp://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070301marcius.html), a miniszérium szakállamtitkára arra a tényre, hogy a tavalyi 30 százalékhoz képest az állami, vissza nem térítendő rész idén 15 százalékra csökkent. Így ugyanis a beruházás értékének 85%-ára vehetünk fel – az ígéretek szerint kedvezményes – hitelt, állította az államtitkár. Ismerve egy átlagos magyar háztartás életkörülményeit és pénzügyi helyzetét, számomra nem kérdés, hogy előre vagy visszalépett-e a GKM. Vagy csak én nem értem, hogy merre van az előre?
Az szintén jól ismert, hogy az építőiparban rendkívül magas a számla nélküli munkavégzés. A beruházás értékének 15 százaléka márpedig kevesebb, mint az utána fizetendő ÁFA. Az ember tehát jobban jár, ha megspórolja a pályázási macerát, és keres egy olyan vállalkozót (nem lesz nehéz), aki számla nélkül is elvégzi a munkát. Csaljunk, vagy pályázzunk? – teheti fel magának a kérdést az a szerencsés helyzetben lévő család, amely az idei meleg télen ugyan sikeresen spórolt, de a következő télen nem szeretne kockáztatni.
Felsmann szerint továbbá az állami támogatás csökkentése ösztönzőleg hathat arra, hogy a pályázók tényleges energiamegtakarítást hozó beruházásokat hajtsanak végre. Szerintünk viszont a lakóépületek energiahatékonyságát szolgáló beruházásokat igazából csak akkor lenne célszerű támogatni, ha azt megelőzné egy auditálás, amely felméri az épületet és annak állapotát, és ez alapján javasol korszerűsítést. Bármilyen furcsa is, nem feltétlenül a nyílászárók cseréjével érhetjük el a leginkább költséghatékony eredményeket. Szigeteléssel, fűtésrekonstrukcióval arányaiban ugyanis több esetben nagyobb megtakarítást lehet elérni, és annak, aki beteszi a 85%-ot, nem mindegy, hogy hány év alatt térül meg a befektetés. Egy panellakás esetén például nem valószínű, hogy az ablakok cseréje energiamegtakarítással jár, hiszen ott a fűtésrekonstrukcióval és szigeteléssel sokkal nagyobb hatást lehetne elérni. Magyarországon azonban az épületauditálás rendszerét még nem fogadták el, az azt "hivatalosan" és ebből következően szakszerűen végző szolgáltatók névsora nem ismert. Ha minden jól megy azonban, akkor 2008-09-re hazánkban is bevezetik az energiatanúsítványt, és ezzel elfogadottá válhat az a gyakorlat, hogy egy épület hatékonyságát auditálással kell felmérni.
Ami valódi előrelépés, hogy végre sikerült igazán kedvezményes hitelt kicsikarni a GKM-nek, így az MFB a hatékonyságot támogató programja valóban kedvezőnek számít a jelenlegi piaci kondíciók között.
A lakosság felkészítését arra, hogy mire is vegye fel ezt a hitelt, azonban már most el kellene kezdeni, és tanácsokkal kell őket segíteni, hogy lehetőleg olyan beruházást válasszanak, amellyel a legnagyobb megtakarítást és hatékonyságot érnek el. Persze az, hogy a „szaki” felmérje családi házunkat és valódi tanácsot adjon, hogy napkollektor-installálás vagy bojlercsere, ablakcsere vagy roló, külső szigetelés vagy fűtésrekonstrukció…..nos, az sincs ingyen (már ha találunk egyáltalán „szakit”).
Az állam felelőssége a fogyasztás csökkentése, a lakosok jóléte, komfortja, egészsége - és környezetünk megóvása érdekében. Ennek Magyarországon a legtöbb sikerrel kecsegtető lehetősége az energiahatékonyság. Ez a terület ezért jobb kommunikációt, több pénzt, sokszínű állami ösztönzők bevezetését, és hosszú távú tervezést érdemel.
 
 
Csikai Mária