Gázt a gázművektől, elektromos áramot az elektromos művektől? Avagy szabad verseny az áram- és a földgázpiacon
A közelmúltban nagy sajtóvisszhangot váltott ki, amikor az egyik nagy áramszolgáltató félreérthető és jogilag is aggályos tájékoztató levéllel kereste fel ügyfeleit a villamosenergia-piaci liberalizáció kapcsán. Ez az eset is azt mutatja, hogy sok még a tisztázatlan kérdés a piacnyitás körül. Az Energiaklub segít eloszlatni a homályt.
Röviden a liberalizációról
A villamos energia piacán már 2008 januárjában megvalósult a liberalizáció, és várhatóan ugyanez 2009 nyarán a fölgáz esetében is bekövetkezik. Mit jelent ez és hogy érinti az átlagos fogyasztót? A háztartások mindeddig lakóhelyük egyetlen energiaszolgáltatójától juthattak áramhoz, illetve földgázhoz, amely a kormány által meghatározott áron adta tovább a lakosságnak az energiát - bármilyen áron vásárolta is azt. Eddig tehát nem volt verseny az energiapiacon.
A liberalizációnak köszönhetően ez a rendszer most megváltozik, és ezentúl mindenki szabadon választhatja meg, honnan szeretne energiát vásárolni. A helyzet hasonló a telekommunikáció terén lezajlott látványos változásokhoz: régen egyetlen szolgáltatóval szerződhettünk, a piacnyitás után azonban több cég is megjelent, és most árakban és minőségben egymással versenyezve kínálnak egyre bővebb szolgáltatásokat, akár a telefonbeszélgetések, vagy a televíziós csatornák terén. Remélhetőleg a liberalizáció olcsóbb árakat, és színvonalasabb szolgáltatást eredményez az energia piacon is.
Kitől, mennyiért, hogyan?
Az alapvető változás az energia értékesítésében következik majd be, hiszen a liberalizált piacon várhatóan megjelennek azok a kereskedő cégek, akik áramot, illetve a földgázt kínálnak a fogyasztóknak. Mindkettőt ezután is a jelenlegi hálózatokon kapjuk majd, amelyeknek karbantartása és rendelkezésre bocsátása továbbra is a jelenlegi hálózatok üzemeltetőjének lesz a feladata. A hálózat rendelkezésre állásáért úgynevezett rendszerhasználati díjat kell fizetnünk az üzemeltetőnek.
A liberalizált piacon kizárólag az erre engedéllyel rendelkező kereskedők és az ún. egyetemes szolgáltatók foglalkozhatnak energiaértékesítéssel a lakossági fogyasztók felé. A lakossági fogyasztók a piacnyitás után egyaránt választhatnak a kereskedők ajánlatai, valamint a területileg illetékes egyetemes szolgáltatók ajánlatai közül. Aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, fel kell bontania jelenlegi közüzemi szerződését, és szerződnie kell az általa kiválasztott új szolgáltatóval. A Magyar Energia Hivatal honlapján megtalálható az engedéllyel rendelkező vállalatok, valamint az egyetemes szolgáltatók listája is.
A liberalizáció a számla megjelenésében is változást hoz, hiszen a számlán elkülönítetten kell megjeleníteni az egyetemes szolgáltatás alapárát (vagyis az energiaárat), a rendszerhasználati díjat, illetve az egyéb árelemeket (pl. szénipari szerkezetátalakítási támogatás).
Válthat vagy várhat az új szerződésre
Nem kötelező új szolgáltatóval szerződnünk: a lakossági fogyasztóknál a közüzemi szolgáltató helyébe automatikusan az egyetemes szolgáltató lép. Az áram esetében a jelenlegi szerződések 2009 végéig érvényben maradnak. A szerződés lejártakor a területileg illetékes egyetemes szolgáltató megkeresi a fogyasztókat, kívánnak-e új szerződést kötni. Vagyis tulajdonképpen nincs más teendőnk, mint várni a kereskedők ajánlatait. A földgáz esetén a szerződéskötés rendszerében bekövetkező változások jelen pillanatban egyeztetés alatt állnak.
Az Energiaklub Panasz Kézikönyv című letölthető kiadványából nem csak a liberalizációról olvashat további részleteket, hanem a távhő- és energiaszámláktól, a panasztétel praktikus lépésein át, egészen az energia ügyben illetékes hatóságokig, vagy a téma fontosabb jogszabályainak bemutatásáig számtalan hasznos információt is találhat.
Sokaknál kicsapták a biztosítékot
Az egyik nagy áramszolgáltató a közelmúltban arról tájékoztatta a fogyasztóit, hogy a liberalizáció miatt 2009 végéig megkötendő új szerződésekhez olyan dokumentumokat is csatolni kell majd, mint például a tulajdoni lap, vagy ha vannak ilyenek, a termelőberendezések (pl. napelem) csatlakozási terve. Az Energia Hivatal szakmai állásfoglalása szerint a jogszabályváltozásból eredő új szerződések megkötésekor a hálózat üzemeltetője, illetve a szolgáltató nem kérheti be újra ugyanazokat a dokumentumokat, amiket az eredeti szerződés megkötésekor egyszer már benyújtottunk. Ezeket csak teljesen új hálózati csatlakozás esetén kérheti tőlünk a szolgáltató.
