Fenntarthatóság 100 ember szemével
A Renexpo látogatóit kérdeztük standby üzemmódról, szélturbinákról, csöpögő csapokról és általában arról: mit gondolnak, vagy mit tudnak a fenntarthatóságról, illetve személy szerint mit tesznek érte.
A Klubrádió 2010 januárjától Dinamó címmel heti rendszerességgel műsort indít a fenntartható életmódról. A Dinamó hasznos információkkal szolgál majd a hallgatóknak a megújuló energiák, az energiahatékonyság, illetve ezzel párhuzamosan az építészet, a közlekedés, a fogyasztóvédelem, az élelmiszerek és a hulladék témákban. Az Energiaklub a műsorok szakmai háttéranyagának elkészítését vállalta, amely hamarosan a projekt honlapján is elérhető lesz. Ebben a munkában több civil szervezettel, köztük a Hulladék Munkaszövetséggel, a Tudatos Vásárlók Egyesületével, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Kerékpáros Magyarország Szövetséggel is együttműködünk.
Mielőtt a műsorok háttéranyagait elkezdenénk részletesen kidolgozni kíváncsiak voltunk arra, mit tesznek mindennapjaik során az emberek a fent említett a témakörökben, illetve mi gátolja őket abban, hogy még többet tegyenek. Száz embert kérdeztünk meg a témában a megújulós technológiákat bemutató Renexpo kiállításon. A felmérésünk nem tekinthető reprezentatívnak, sőt azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy valószínűleg erősen pozitív képet mutat, hiszen a megkérdezettek többsége alapvetően „érzékeny” erre a témára. Mindezek ellenére a válaszok tanulságosak és érdekesek.
Négy témakörben tettünk fel kérdéseket. Elsőként a nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő szokásokra kérdeztünk rá. A válaszok az 1. ábrán láthatók. Az eredmény jól mutatja, hogy akad még bőven tennivaló a tudatformálás és tájékoztatás területén, hiszen több témában is 20% körüliek a „nem tudom/nem hallottam róla” válaszok. A legmeglepőbb talán azoknak a magas aránya, akik még nem hallottak a stand-by mód kikapcsolásában rejlő előnyökről, illetve azok meglehetősen alacsony aránya, akiknek szempont egy gyümölcs vásárlásakor, hogy az ne egy távoli országból, repülővel érkezzen.
A második kérdéscsoport már a befektetést igénylő költségcsökkentő beruházások megvalósítását mérte fel. A 2. ábrán egyértelműen látszik, hogy az energiahatékonysági beruházások felülmúlják a megújuló erőforrások használatát. Ez arról is tanúskodik, hogy az emberek megértették az üzenetet, mely szerint először a hatékony energiafelhasználást kell megoldani, utána jöhetnek a tiszta energiaforrások. Kiemelkedően magas viszont azok aránya, akik nem hallottak még az egyes megújuló technológiákról, annak ellenére, hogy egy megújulós kiállításon végeztük a felmérést.
A harmadik részben a megkérdezetteknek sorba kellett állítaniuk, mely tényezők gátolják a legjobban, hogy pénzkiadást igénylő energiahatékonysági, illetve megújulós beruházásokat valósítsanak meg. A 3. ábrán látható, hogy a legmagasabb értéket a szűkös anyagi erőforrás kapta, míg az, hogy a téma nem érdekli őket, a legkevésbé gátló tényezőnek számít.
Végül az Európai Unió éghajlat- és energiapolitikai törekvéseiről, azok visszhangjáról érdeklődtünk. A megkérdezetteknek ki kellett választani a helyes megoldást három lehetőség közül. Igen magas volt (73, 80 és 86%) a helyes választ adók száma, ami persze alapvetően a megkérdezettek passzív tudásáról árulkodott. Mindenesetre megnyugtató, hogy az alapvető irányokkal a többség tisztában volt.
A felméréssel párhuzamosan rendeztünk egy kerekasztal-beszélgetést is, melyre cégek, civil szervezetek, kutató intézetek és az államigazgatás képviselőit hívtuk el. A beszélgetés legfontosabb eredménye a műsor tervezése szempontjából az volt, hogy amelyik témánál lehetséges, ott a pályázati lehetőségekre mindenképpen szükséges kitérni.
