Európa az energiahatékonyság mellett voksolt
Vitathatatlan tény, hogy az éghajlatváltozás lassítására, az importfüggőség csökkentésére a legfontosabb eszközünk az energiahatékonyság növelése, a primerenergia-megtakarítás különböző lehetőségeinek érvényesítése. Az Európai Unió ennek érdekében 2020-ig a teljes energiafogyasztását legalább 20%-kal kívánja csökkenteni. Az elhatározás komolyságát mutatja az idén áprilisban napvilágot látott „Energia-végfelhasználói” direktíva, és az ősszel véglegesített Energiahatékonysági Akcióterv is.
Az Európai Parlament és Tanács által elfogadott direktíva értelmében a tagállamoknak átfogó nemzeti energiamegtakarítási célt kell kitűzniük, ami az EU ajánlása szerint évi 1% a következő 9 évre. A tagállamok a direktívában ajánlott megtakarítási célszámnál nagyobb célt is kitűzhetnek, azonban ennek elérése nem kényszeríthető ki jogi úton.
Az energiamegtakarítási cél elérése érdekében a direktíva mellékletei költséghatékony, megvalósítható és ésszerű intézkedéseket, módszereket sorolnak fel.
A direktíva előírja a tagállamoknak, hogy 2015-ig 3 éves időszakokra szóló energiahatékonysági cselekvési terveket kell készíteniük, amihez az EU Energiahatékonysági Akcióterve segítséget nyújt.
Az Akcióterv 10 kiemelt akciót sorol fel, ezek közül az alábbi öt a legfontosabb:
- a berendezések, eszközök (TV, számítógép, autó) energiacímkézése
- az épületek energiaigényének csökkentése, az alacsony energiafelhasználású házak előtérbe kerülése
- a közlekedés üzemanyagszegény elérése és környezetbarát kialakítása
- a következetes és igazságos energiaadó bevezetése
- hatékony energiatudatos oktatás és szemléletformálás az iskolákban és a vállalatoknál.
A hazai energiahatékonyság javítását célzó akciótervnek még idén el kell készülnie. Bízunk benne, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakemberei is egy törekvő, széles társadalmi egyeztetésen alapuló energiahatékonysági akciótervet készítenek el. Vajon az EU után Magyarország is az energiahatékonyság mellett voksol-e?
