Civil fórum az éghajlatváltozásról az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament a görög polgári hagyományokat újraélesztve, júniusban kétnapos civil „Agorát” hívott össze, melyen közel 500 nemkormányzati szervezet képviseltette magát az Unió 27 tagállamából. Az eszmecsere témája nem véletlenül az éghajlatváltozás. Az EU klíma és energiacsomagjának tárgyalása, valamint az EU vezető szerepének kialakítása a nemzetközi klímatárgyalásokon az Unió idei politikájának sarokkövei. Az Energiaklub egyike volt annak a 3 magyar környezetvédő szervezetnek, akik a Parlament meghívására részt vettek a fórumon.
Bár a konkrét cselekvések terén még mutatkoznak hiányosságok, látszólag az EU politikusai felismerték, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenységnek, elsősorban a fejlett ipari országoknak köszönhető, s mérséklésére haladéktalanul megoldásokat kell találni. Az Unió ezzel a rendezvénnyel az éghajlatváltozás elleni küzdelem minél nagyobb társadalmi bázisát igyekszik kiépíteni. A megjelent civil szervezeteknek pedig az volt a célja, hogy erős, egyértelmű üzeneteket fogalmazzanak meg a vezetők felé. Azt, hogy az EU komolyan fogja venni az üzenetet, talán a magas szintű politikai képviselet: Hans-Gert Pöttering a Parlament elnöke és José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökének jelenléte és a komoly szervezési és facilitálási háttér jelezhetik.
Az ilyen széles körben, ugyanakkor rövid idő alatt egyeztetett anyag nyilván inkább az általánosságok szintjén mozog, de így is sok határozott véleményt, javaslatot tartalmaz a végső dokumentum. Összességében a megjelentek támogatják az EU éghajlatváltozási politikáját, de a célokat tovább szigorítanák és több elkötelezettséget várnak el a politikusoktól.
A megjelent szervezetek egy része környezetvédelmi, más részük szociális és gazdasági szektor képviseletében érkezett. A civilek egyértelműen letették voksukat az EU 30%-os kibocsátás-csökkentési és 20%-os megújulós céljai mellett, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a 10%-os bioüzemanyag arányt 2020-ig valószínűleg fenntarthatósági szempontok miatt felül kell vizsgálni. A záródokumentumban leírják, hogy az atomenergia nem jelent megoldást az éghajlatváltozásra, valamint felszólítják a döntéshozókat, hogy távolítsák el a megújuló energiaforrások térnyerését hátráltató gazdasági és adminisztratív akadályokat.
A programot meghívott előadók is színesítették: gondolatébresztő volt Jeremy Rifkin, a FOET washingtoni gazdaságkutató alapítvány elnökének (aki egyben az EU elnökségének tanácsadója is volt) előadása. Rifkin egy küszöbön álló energiaforradalomról beszélt, aminek során a - jelenleg szűk réteg kezében lévő, számos konfliktust okozó - fosszilis energiaforrásokkal szemben a földrajzilag egyenletesen elosztott, „demokratikus” energiaforrások fogják átvenni a terepet. A folyamatot a napjainkban lezajlott kommunikációs forradalomhoz hasonlította: manapság az internet és a mobil kommunikáció révén bárki közvetítheti üzenetét a világ szinte bármelyik pontjára korlátlanul, gyorsan és olcsón. Ez korábban, a néhány médiacsatorna uralmának idején elképzelhetetlen lett volna. Ugyanígy szerinte, a közeli jövőben az emberek és cégek a megújuló energiaforrások (nap, szél, geotermikus energia) felé fognak fordulni, amelyek mindenki számára elérhetők.
Reméljük, hogy a különféle szervezetektől és szakértőktől érkező üzenetek nem merülnek feledésbe és a képviselők irattartóiba, hanem a lehetőségeket is felismerve valódi lépések következnek. Hazánkban erre a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia akciótervekre váltása, vagyis a két éves Nemzeti Éghajlatváltozási Program elkészítése és érvényesítése lenne jó példa.
Bozsó Brigitta
Éghajlatvédelmi programvezető
