Borús napenergia-helyzet - azaz miért nem éri meg napelemmel termelt áramot hálózatra eladni
Jelenleg nincsen olyan napelem-beruházás Magyarországon, amely részt venne a KÁT rendszerben. A napelem-tulajdonosok csak a saját fogyasztásuk csökkentésére használják a fotovoltaikus cellákat, \"eladásra termelni\" ugyanis nem éri meg.
(...) Egy freiburgi öko-lakóparkban Németországban azzal hirdetik a még el nem kelt lakásokat, hogy a jól szigetelt épületek a környezetbarát energiatermelés mellett bevételi forrást is jelentenek – a háztetőre szerelt napelemek áramtermeléséért kapott, kilówattóránként 33-43 cent átvételi ár által. Franciaországban, ahol az átvételi ár 31 és 57 cent között mozog, kedvezményes áfa-kulccsal is ösztönzik a napelem-termelőket. Összehasonlításként, a hazai napelemes áramtermelésre vonatkozó átvételi ár a kötelező átvételi ár-rendszerben (KÁT) átszámítva kb. 10 cent kilówattóránként. Nem is akad ma Magyarországon olyan befektető, aki ezen az áron értékesítene.
Kedvezőbb feltételeket nyújt ugyanis a „háztartási méretű kiserőmű” besorolás, amely olyan „erőműre” vonatkozik, amely 500 kW alatti kapacitású, kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, valamint a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t. Ezen kategória bevezetésével a jogalkotó célja az, volt, hogy engedélyezési szempontból megkönnyítse, hogy a felhasználók a saját berendezésükkel megtermelt árammennyiséggel csökkentsék a hálózatról vételezett áram mennyiségét. Az azonban nem cél, hogy a visszatáplálással jövedelemre is szert tegyenek, ezért tehát, ha több villamos energiát kívánunk visszatáplálni, mint amennyit az adott csatlakozási ponton vételezünk, azt az áramszolgáltató ugyan átveszi, de csak a vételezett villamos energia átlagára és a rendszerhasználati díj összegének 85%-át fizeti ki érte. (...)
A teljes cikk a 2008. november 18-án megjelenő Villanyszerelők Lapjában olvasható. Megjelenés után teljes terjedelemben az Energiaklub honlapján is közzétesszük.
