Beszámoló „Az önellátó energiagazdálkodás – feladat vagy lehetőség” című konferenciáról

(A szövegben található linkekről az előadások anyagai is elérhetők.)
 
A Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában megtartott konferenciát Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára és Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója nyitotta meg. Ámon Ada bevezetőjében elmondta, hogy a mostani konferencián a hangsúly nem a felülről érkező információkon lesz, hanem azokon, amelyek valóban fontosak az önkormányzatoknak. Bevált projektekben tapasztalt szakemberek osztják majd meg a hallgatósággal tapasztalataikat úgy, hogy mind a jelen levők és azok is, akik később érdeklődnek a témában egymástól tudjanak tanulni. A válságból józan ésszel, racionális, hatékony, és főleg humánus döntésekkel, egymást segítve lehet kijutni. Ebben nagy szerepe lehet az előre mutató szemléletnek, vagy az olyan hálózatoknak, amilyen például a TÖOSZ-é. 
 
Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkárának köszöntője után Dely Krisztina, a Covenant of Mayors Iroda vezetője, előadásában az Európai Unió egyik kiemelt települési projektjét mutatta be. A Polgármesterek nemzetközi összefogása a klímaváltozás ellen elnevezésű programnak eddig 3 magyar település a tagja: Budapest és Tata mellett Biharkeresztes. A Covenant of Mayors, amely az 506 tag CO2 kibocsátást csökkentő vállalásait segíti, többek között azért is jelentős, mert az EU polgárainak közel 75%-a városokban, vagy azok közelében él, illetve a városokhoz köthető az EU energia felhasználásának 80%-a. Az előadásból kiderült, miért érdemes csatlakozni a kezdeményezéshez, illetve melyek azok a célok és vállalások, amelyeket a települések kitűztek maguk elé. 

Dióssy László, KVVM, Dely Krisztina, Covenant of Mayors

Tóth Nelli, az Energiaklub projektvezetője az egyesület önkormányzatokat segítő programjait mutatta be. A 2006 óta futó Mérd Magad projekt az önkormányzati iskolák energiafelhasználásának racionalizálásában és az energiatudatos oktatásban segít. A Napkorona Bajnokságban, európai mintára, azon települések versengenek, akik élen járnak a napenergia hasznosításában. A bajnokság azért is fontos, mert ma Magyarországon úgy születnek a megújuló erőforrások hasznosítását érintő, állami szintű stratégiai dokumentumok, hogy nincs hiteles adat arról, mekkora a napenergia felhasználása hazánkban. A kezdeményezés emellett a napenergia elterjedését is segíti és a szükséges jogi és gazdasági környezet kialakításához is segítséget nyújt. A Klímakalauz az Energiaklub egyik legfrissebb kiadványa. Hogy egy önkormányzat energiapolitikája ne csak a számlák kifizetésében merüljön ki, a Klímakalauz hasznos ötleteket ad a települési klímastratégia elkészítéséhez. A kiadvány az éghajlatváltozás várható hatásaira, illetve azok felkészülésére is kitér.
 
Sabján Katalin, a TÖOSZ projektmenedzsere egy pályázati lehetőségre hívta fel a települések figyelmét. A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok pályázatban idén a kistelepülések és közösségek összefogása, valamint a roma integráció mellett a megújuló erőforrások használata, illetve az energiahatékonysági legjobb gyakorlat bemutatása is helyet kapott. A pályázat megfelelő fórum a tapasztalatok hatékony átadására.
 
Az ÖKO-AKTÍV 19 program a magyar megyék számára mutat be egy többszörösen megtérülő lehetőséget. Dr. Tiborcz Péter, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, egyben a program ötletgazdája előadásának kulcsgondolata az volt, hogy az önkormányzatoknak nem szabad tétlenül várniuk a század közepére prognosztizált változásokra, hanem már most kell cselekedniük - legalább tervek készítésével. ÖKO-AKTÍV 19 program például abban segít, hogyan aknázhatják ki a megyék azt a helyzetet, hogy az oktatási intézmények a fenntartásukba kerültek. Az energiaauditok eredményeként az iskolák rengeteg költséget takaríthatnak meg, az oktatási programokkal pedig a megyék nem csupán a jövő energiatudatos nemzedékét indíthatjuk útjára, hanem már most profitálhatnak a diákok megváltozott, energiatudatos szemléletéből. Fejér megyében például összes oktatási intézmény csatlakozott a programhoz.
 
A tatai kistérségi modell minden szempontból példaértékű és tanulságos, hiszen Magyarországon elsőként Tatán volt faaprítékos, biomassza alapú távfűtés, és itt  készült  az első kistérségi energiagazdálkodási alapból (kistérségi energetikus vállalkozó közreműködésével) az első kistérségi komplex fenntartható energiagazdálkodási adatbázis. Ez utóbbi alapja és mintája lehet az első  kistérségi- térségi fenntartható energiakoncepciónak és stratégiának. Dely László energiagazdálkodási konzultáns előadásában az ország valamennyi kistérségében alkalmazható modellt vázolt fel. A Tatai Kistérség tapasztalatai, Tatabánya első, országosan is mintaértékű klímaprogramjával együtt nagyban elősegítik a Tatai-medencében tervezett, 4-5 kistérséget átfogó, fenntartható energetikai és vízgazdálkodási együttműködés, egy Ökotérségi Mintaprogram kialakítását és megvalósítását.

Dely László, ETE TESZ alelnök

Az Önkormányzati forrásbevonás és finanszírozás izgalmas témájában 3 előadás is elhangzott. Dr. Hubai Ágnes ügyvéd a Közbeszerzési törvény főbb változásairól beszélt. A változások többek között a (nemzeti és közösségi) értékhatárokat, illetve az erőforrások nyújtásának lehetőségeit érintik. A településeknek lehetősége van a helyi kis- és középvállalkozásokat támogatni, egyrészt a részajánlatokkal, amely lehetővé teszik egy nagyobb beruházás „felbontását” kisebbekre, másrészt bizonyos esetekben az önkormányzat a részvétel jogát fenntarthatja bizonyos bevételt el nem érő vállalkozásoknak.  Új szabályként valamennyi beruházáskor törekedni kell a környezeti szempontok figyelembevételére is. Dr. Halm Tamás, az „Együtt a környezetért” konzorciumi program képviselője a „Pályázni válság idején?” című előadásában az EU-s források gyors felhasználására buzdított, illetve az önkormányzatok nagy szerepére hívta fel a figyelmet. Bíztató jelként értékelte, hogy az idei KEOP pályázatban 4 új megújulós, valamint 5 új energiahatékonysági pályázati konstrukció is helyet kapott. Mármarosi István, az Ener-G Zrt. üzletfejlesztési vezetője a hulladéklerakókban keletkező depóniagáz felhasználásának lehetőségeit és nehézségeit mutatta be, majd az ESCO-s finanszírozási konstrukciók széleskörű energetikai szolgáltatásaira hívta fel a figyelmet.
 
A délután egyik szekciója követendő példák bemutatásáról szólt. Molnár Tibor és Mészáros György projektvezetők Újbuda önkormányzati napelemes projektjeiről tartottak érdekes beszámolót. Minden jelenlevőnek tanulságul szolgálhat, hogy az önkormányzat két irodaépületén elhelyezett 300 m2-es napelem rendszer megvalósítása egy 100% önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő cég segítségével valósult meg. A várhatóan több mint 45 év élettartamú 96 illetve 98 napelem tábla éves szinten 54 tonna CO2 kibocsátást akadályoz meg.
 
Dr. Nagy József a MAVIRKA Klaszter (Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegközi Klaszter) elnöke a Miskolcot körülölelő 44 településből álló Bükk-Makk Leader közösség egyedülálló kezdeményezését mutatta be. Mit tehet a települések közössége, ha nincs iparuk, mezőgazdaságuk, vagy szolgáltató ágazatuk? Be kell szállni az áramtermelésbe! Ha megvalósulnak a tervek, néhány éven belül a kistelepülések privát áramtermelői a közeli nagyvárost is elláthatják villamos árammal. A közösségi energiatermelés a központi vezérléssel 15-20 ezer kistermelőt fog majd egybe. A program 3 milliárd forintnyi támogatást nyert, aminek pályáztatása már folyamatban van. Az áramtermelést kisebb-nagyobb szélturbinákkal, napelemekkel, biomassza kazánokkal valósítják meg.

Tóth Nelli, Energiaklub, Dr. Nagy József, MAVIRKA Klaszter

Bögre Lajosné polgármester asszonytól és Burainé Hajdú Éva jegyzőtől megtudhattuk, miért választotta településük, Tiszatarján, éppen a biomasszát a megújuló erőforrások közül. A település közel 30 hektárnyi árterét először meg kellett tisztítani a gyalogakáctól, amit aztán el tudtak adni a Tiszai Erőműnek, az AES-nak. Az így felszabadult területen, a WWF támogatásával energiafüzet telepítettek. A környezetvédelmi szervezet segítsége a legjobb példa arra, hogy egy energetikai témájú probléma más oldalról is megközelíthető, illetve megoldható. Tiszatarján esetében ez a vizes élőhelyek védelme, illetve Magyarország utolsó hód visszatelepítési programja volt. Az önkormányzat közben számtalan olyan feladattal találta szembe magát, amelyek új és néha nehéz tennivalók tucatját vonták maguk után, de az eddig eladott közel 200 tonna akácfa, az energiaültetvény, vagy a 40 közmunkás alkalmazása a bizonyíték rá, hogy a nehézségek ellenére is érdemes továbbvinni a projektet. A sikerhez a támogatók, illetve a szakértők segítsége mellett többek között egy holland tanulmányút is hozzájárult, ami ékesen bizonyítja, hogy bárhonnan lehet jó ötleteket és követhető példákat gyűjteni. A mintaprojekt remélhetőleg találkozik a Tisza-menti települések támogatásával és több önkormányzat is követi Tiszatarján példáját. A távlati tervek között szerepel egy saját biomassza alapú falufűtőmű megépítése is.
 
Egy másik előadásban arra kerestük a választ, hogy a nyertes pályázat ellenére vajon miért rekedt meg a téti biogáz üzem és ez milyen tanulságokkal szolgálhat a többi települési projekt számára. Szabó Ferenc, Tét város polgármestere a növekvő kukorica felvásárlási árakról, a külföldi beruházókkal és hazai pályázatírókkal folytatott hosszadalmas egyeztetésekről, a gazdák egyre fogyó türelméről, valamint az alig néhány oldalas osztrák, illetve sokszáz oldalra rúgó magyar pályázati dokumentációról is beszélt. Bár az biogáz üzem egyelőre még mindig csak terv, néhány éven belül remélhetőleg mégis megvalósul. Annál is inkább, mert perspektívát jelentene a termelésben, növelné a helyi iparűzési adóbevételt, csökkenthetné az önkormányzat fűtési költségeit, sőt, még a helyi sertéstelep hígtrágyájának sorsát is megoldaná.
 
A délután másik szekciója a liberalizált energiapiac lehetőségeit, kötelezettségeit elemezte. Bogya Zoltán, Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály munkatársának előadása a Gázellátásról szóló törvény 2009. júliusi változásairól szólt. A szabályozásnak köszönhetően remélhetőleg áttekinthetőbb és érthetőbb lesz a liberalizált piacon való eligazodás. Újdonság, hogy a fogyasztók között 3 új átmeneti kategória lesz: a kisfogyasztók (lakosság) az egyetemes szolgáltatóktól vehetik, fix tarifa mellett a gázt. A 20 és 100 m3/óra közötti fogyasztók eldönthetik, hogy kimennek-e a szabad piacra, 100 m3 fölött viszont már csak a szabadpiacon vehetnek gázt.
 
Fazekasné Czakó Ilona, Hódmezővásárhely energetikusa, valamint az ETE TESZ alelnöke, a város utóbbi 4-5 évben szerzett villamosenergia szabadpiaci tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadás egyik sarkalatos tanulsága, illetve tanácsa az volt, hogy az önkormányzatok ne riadjanak meg az alkutól, éljenek ezzel a lehetőséggel! Jó tudni, hogy a kilépés a piacra alapos előkészítést, időt és humán erőforrás ráfordítást igényel, illetve mérőóránként ismerni kell a fogyasztási jellemzőket, adatokat. Ha ez nem lehetséges teljes ellátáslapú szerződés kötése ajánlható. Az energiakereskedők úgy tűnik nincsenek felkészülve a nagy fogyasztói mozgásra, de ez se riasszon el senkit – Hódmezővásárhelynek ugyanis 2006-ban 60 millió forintot sikerült megtakarítani a liberalizált piacon.
 
A konferencia nem csak abban különbözött a sok más energia témát körüljáró rendezvénytől, hogy gyakorlati szempontból közelítette meg a kérdést, hanem abban is, hogy a rendszerint magas részvételi díjak helyett jóformában bekerülési áron, 6.000 forint fejében lehetett az előadásokon részt venni.
 
További információ: Tóth Nelli, 06-1-411-3526, toth@energiaklub.hu.