Belefulladunk a fűtési szezonba?

Az Energiaklub már több, mint egy évtizede aktívan foglalkozik az energiaszegénységgel kapcsolatos témákkal. Ennek a szerteágazó problémának a kezelése azonban még 2020-ban is hatalmas kihívást jelent Magyarországon. A fűtési szezon fullasztó légköréről, az ebből fakadó problémákról és a lehetséges megoldásról jelent meg a tudas.hu munkatársunk rövid összefoglaló írása.

"Az energiaszegénységnek sem Magyarországon, sem az Európai Unióban sincs hivatalosan elfogadott definíciója. A hazai szakértők körében leggyakrabban használt megfogalmazások szerint ez a helyzet azokra a háztartásokra illik, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, illetve bevételeik meghatározott százalékánál többet költenek energiaszámláikra.

Magyar viszonylatban ez az érték hozzávetőleg 30%, míg pl. az Egyesült- Királyságban 10% körül mozog. Ebből az is kitűnik, hogy az energiaszegénység jellege és definíciója is erősen ország specifikus.

A fenti megfogalmazás és az Energiaklub 2014-es tanulmánya szerint 400-800 ezer magyar háztartás tekinthető energiaszegénynek. Közvetve azonban akár a milliós nagyságrend sem túlzó, hiszen az egész szomszédság megérzi, ha egy átlagos energiaigényű családi ház tulajdonosai a szociális támogatás formájában kapott alig 2 kWh/kg fűtőértékű vizes fával, vagy a kén, nedvesség és hamutartalmát tekintve igen gazdag, de szén és energiatartalmát tekintve silány lignittel fűtenek be. Sajnos az sem egyedi, hogy a hideg elleni küzdelem során kényszerűségből, vagy ismerethiány miatt kommunális és bontási hulladék válik a lángok martalékává. Ez rákkeltő anyagokat, köztük dioxinokat szabadít a közvetlen környezetre. A jelenség nem csak a legszegényebb társadalmi csoportokra jellemző, a prosperáló agglomerációs kertvárosokban is gyakori a korszerűtlen fűtésből származó szállópor.”

 


Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének!
Csontos Csaba csontos@energiaklub.hu