Az Unió szerint Magyarországnak is komolyan kell vennie az energiahatékony építkezést
Második szakaszába lépett a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megsértése miatt. A hiányosságokat két hónapon belül orvosolni kell, ennek elmaradása komoly pénzbüntetéssel járhat.
A szóban forgó 31/2010 irányelv rendelkezéseit legkésőbb 2012 júliusáig kellett átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogrendjükbe. Ezt mindössze három ország teljesítette maradéktalanul, a többi 24, köztük hazánk ellen is, kötelezettségszegési eljárás indult. Tudomásunk szerint Magyarország a tavalyi év végén benyújtotta észrevételeit az eljárással kapcsolatban, a jelek szerint azonban ezt nem találta megfelelőnek a Bizottság.
Az eljárás így a második szakaszba lépett, vagyis hazánk idén szeptemberben ún. indoklással ellátott véleményt kapott. A rejtélyes elnevezés egyszerűen azt takarja, hogy a Bizottság újabb levélben jelezte a fennálló joghézagokat a magyar hatóságoknak, amelyeket az uniós eljárásrend értelmében két hónapon belül orvosolni kell.
Az indoklással ellátott vélemény nem nyilvános, így nem tudhatjuk, pontosan mit kifogásolt a Bizottság. Azt azonban tudjuk, hogy a szóban forgó 31/2010 irányelv mely pontjai nem jelentek meg idejében a magyar jogrendben. Ilyen például az az előírás, mely szerint legkésőbb 2021. január 1-jétől csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet építeni az Unióban (9. cikk). A hatósági épületek esetében már 2019. január 1-től él ez a kötelezettség.
Ugyancsak nem tudunk olyan jogszabályról, amely előírná a magyar állam számára, hogy tájékoztassa az épületek használóit az energiahatékony felújítási lehetőségekről és az energiatanúsítvány céljáról és használatáról (20. cikk). Ilyen információs kampányokat leginkább csak az Energiaklub folytatott az elmúlt években, saját kezdeményezésből, hiszen az irányelvhez hasonlóan úgy gondoljuk, az érintettek megfelelő tájékoztatása nélkülözhetetlen az energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez.
Az uniós eljárás hazánkon kívül még 19 országban lépett második szakaszba 2013 folyamán, Portugália ellen pedig már bírósági eljárás is indult. A Bizottság napi 25.273,6 euró (kb. 7,5 millió forint) pénzbüntetést javasolt kivetni Portugáliára, amelynek végső összegét a Bíróság fogja eldönteni.
Az európai szabályozás célja, hogy a tagországok minimalizálják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. Az Unió törekvése tehát egybevág saját érdekeinkkel, vagyis nem csak a kilátásba helyezett büntetés miatt célszerű átvenni az irányelv intézkedéseit.
