Alaposan megvizsgáltuk – a Mérd magad! projektben résztvevő iskolák energiaauditjainak eredményei

A projektben résztvevő 15 iskola műszaki állapotuk tekintetében meglehetősen vegyes képet mutat: akad köztük lakótelepi panelépület távfűtéssel, 150 éves belvárosi klasszikus és az elmúlt években épült modern iskola is. Ahogy arra számítottunk is, az épületek különbözősége illetve az eltérő épülethasználati szokások miatt jókora eltérések mutatkoznak az iskolák energiafogyasztásában. A legmagasabb fogyasztású iskola több mint háromszor annyi hőt (fűtés és melegvízellátás) illetve kétszer annyi áramot fogyaszt egy négyzetméterre vetítve, mint a legalacsonyabb értékeket mutató iskola.

Az eltérő energiafogyasztás értelemszerűen az energiaköltségekben is megjelenik. Érdekes azonban, hogy az egy négyzetméterre eső energiaköltségek terén is jelentős különbségek vannak az iskolák között, vagyis a költségek nem mindig állnak egyenes arányban a tényleges energiafogyasztással, hiszen az energiaszerződések településenként és iskolánként is eltérhetnek. Így fordulhatott elő, hogy egy olyan iskola fizette négyzetméterenként a legmagasabb fűtési költséget, amely egyébként energiafogyasztását tekintve a középmezőnyben szerepelt.

Érdemes szót ejteni arról is, hogyan viszonyulnak az iskolák fogyasztási mutatói a szabvány[1] szerinti elvárásokhoz. Ez azért érdekes, mert kiolvasható belőle, hogy mennyivel kevesebb energiával lehetne működtetni az adott iskolát, ha az új követelményeknek megfelelően korszerűsítenék. Az energiafelhasználás a 15 iskola mindegyikében magasabbnak bizonyult, mint egy újonnan épült, vagy egy teljesen felújított iskola esetében (ez sajnos a nemrég épült iskolára is igaz) – valahol csak 20, valahol viszont csaknem 80 százalékkal.

Általánosságban elmondható, hogy a távhőszerződéses intézmények költségei jóval magasabbak a gázszerződéssel rendelkezőknél. Ez nem jelenti azonban automatikusan azt, hogy a gázszerződés minden esetben kedvezőbb lenne. Amennyiben a távhőszerződés tartalmazza a karbantartási és az amortizációs költségeket is, és ha a jövőben esedékes korszerűsítési beruházásokat, például a kazáncserét az energiaszolgáltató saját költségén végzi majd el, vagy legalább részben fedezi azt, akkor elfogadható és jogos a magasabb ár. A távhőről érdemes azt is tudni, hogy az egyedi fűtésekhez képest könnyebben állítható át megújuló energiaforrásra. Nem létezik tehát egyértelmű válasz a távhő, illetve egyedi fűtés dilemmájára, az önkormányzatnak minden esetben az üzemeltetési és a környezetvédelmi szempontok együttes mérlegelésével kell megtalálnia a számára legkedvezőbb megoldást.

A rossz energiagazdálkodás nem mindig műszaki problémákból ered. Az iskolák vizsgálatakor gyakran találkoztunk olyan számlázási rendszerekkel, amelyekben követhetetlen volt a tényleges energiafogyasztás, az energia árának változása. Az önkormányzatoknak márpedig elemi érdekük, hogy tisztában legyenek vele, miért és mennyi pénzt fizetnek ki. A számlaügyek rendbetétele lenne tehát az alapja a további beavatkozásoknak.

Szintén jellemző probléma, hogy az iskolákban – főként kapacitáshiányból adódóan – nincs valódi gazdája az energiagazdálkodásnak. Nincs olyan kijelölt felelős, aki odafigyelne, észlelné a rendellenességeket, és intézkedne a hibák kijavításáról. Energetikusok alkalmazása mellett megoldást jelenthetne az elektronikus energiafigyelési rendszer kiépítése is, amellyel jól követhető a tantermek hőmérséklete és az energiafogyasztás, illetve amellyel könnyen, akár távolról is elvégezhető a beszabályozás. Az ilyen rendszerek itthon még viszonylag ritkák, Európa más részein azonban egyre elterjedtebbek, és nagy segítséget jelentenek a fenntartónak.

Energiamegtakarítási lehetőségek

Végül nézzük meg, általában mely intézkedések javasoltak az iskolák számára! A 15 iskola felmérése alapján érdemes kiemelni az energiagazdálkodást segítő monitoringrendszer kiépítését, valamint az energiatudatos oktatás, szemléletformálás jelentőségét, hiszen ezeket az összes vizsgált iskolában javasoltuk. Így az iskolák 5-15%-kal is csökkenthetnék energiafogyasztásukat.

A vizsgált iskolák több mint felénél megérné a tornatermekben a speciális igényeket kielégítő, jól szabályozható hőtermelőkre váltani, ami intézménytől függően 6-19%-os megtakarítást eredményezne. Hasonló arányban javasolható a nyílászárók cseréje is, ami egyes helyszíneken akár 50% körüli megtakarítást is hozna. Az iskolák nagy részénél szintén megtérülő beruházást jelentene, ha a régi katódcsöves monitorokat LCD kijelzősre cserélnék.

Szakmai közreműködő: Varga Perke András, energiagazdálkodási szakértő, Pakole Kft.

[1] Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 TNM rendelet alapján