A koppenhágai vonat kigördült az állomásról
Mi történik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben 2012 után? Milyen - a kiotói egyezményen túlmutató tervet sikerül elfogadni jövőre a koppenhágai klímacsúcson? Erről kezdődött tanácskozás Bangkokban a múlt héten.
Tavaly decemberben a bali klímacsúcson elfogadott menetrend értelmében a szokásos évi két találkozó helyett 2009-ig évente négy alkalommal lesz tanácskozás a 2012 utáni időszakot érintő kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási kérdésekről, valamint arról, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezménye alatt a tagországok, hogyan képzelik el az együttműködést az éghajlatváltozás egyre aggasztóbb jelenségeinek kezelésére.
Az első tanácskozást Bangkokban tartották március 31-e és április 4-e között. Az öt napos találkozón meglehetősen sűrű volt a napirend, ezért a Keretegyezmény két testületének osztottak ki feladatokat.
Egyikük feladata az volt, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalást tevő közel 40 ország új célokat fogalmazzon meg 2012 után, amikoris véget és a Kiotói Jegyzőkönyv teljesítési időszaka. Ez a testület egyébként már a 2005-ös montreáli csúcs óta tevékenykedik ezen a területen.
A másik testület – amely most frissen alakult meg a bali tárgyalások egyik eredményeképpen – arra hivatott, hogy a tagországok hosszú távú együttműködésre dolgozzanak ki egy átfogó javaslatot. Ez a javaslat ki kell, hogy térjen a kibocsátáscsökkentésre, az alkalmazkodási kérdésekre, továbbá pénzügyi és technológia-átadást érintő területekre is, hogy hosszú távú együttműködést alapozzanak meg és egy közös víziót lefektessenek le a világ országai.
A készülő javaslatot a tárgyaláson résztvevő országok jövőre jóváhagyhatják, és ezzel gyakorlatilag a 2009-es klímacsúcs kulcsdokementumává válhat. Az egyezmény várhatóan messze felülmúlja a majd a Kiotói Jegyzőkönyv jelentőségét, és a világtörténelemben eddig példa nélküli összefogásról tenne tanúbizonyságot. Egyrészt azért, mert – szemben például a Kiotói Jegyzőkönyvvel - teljes világot lefedő megállapodás várható, amelynél minden ország részvéte a célkitűzés, így nem lesznek lefedetlen területek a Föld térképén. A fő kérdés, hogy mi legyen 2012 után, illetve, hogy hosszabb távon, hogyan lesz elérhető az IPCC Negyedik Értékelő jelentésében is megjelölt 15-40%-os kibocsátás-csökkentési tartomány 2020-ra.
A bangkoki tanácskozást annak ellenére meglehetősen nagy sajtófigyelem figyelem övezte, hogy pusztán a tanácsadó testület kétéves munkaprogramjának összeállítására összpontosított. A tanácskozás elnöke szerint lépésről lépésre kell felépíteni a leendő egyezség tömegbázisát, ezért egy meglehetősen aprólékos munka vette kezdetét a thai fővárosban.
A Bangkokban kialakított munkaterv 2009-ig szól, addig még összesen 7 alkalommal lesznek ezen a területen tárgyalások, amelyekben a tisztán tárgyalásokra fordított idő 14 hetet tesz ki. A következő forduló Bonnban lesz június első felében, ahol folytatódik majd a Bangkokban megkezdett munka, valamint résztvevőknek számos work-shopot is be kellett írniuk naptárjukba.
A munka megkezdődött, de rengeteg tennivaló vár még a résztvevőkre. „A Koppenhágába induló vonat kigördült az állomásról” – érzékeltette a helyzet jelentőségét a Keretegyezmény titkára, Yvo de Boer.
