1995. évi LIII. kerettörvény

1.1.1.    Általános rendelkezések
1. A törvény célja.
· Az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása
· A környezet elemeinek és folyamatnak védelme
· A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása
A környezetvédelmi törvény megfelelő keretet teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére.
A törvény, hatálya kiterjed:
a) Az élő szervezetek és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és emberi tevékenység által alakított környezetére
b) A környezetet terhelő, veszélyeztető, szennyező tevékenységre
c) Azokra a jogi személyekre és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre:
· Akik, vagy amelyek a környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket, vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek
· Akik környezethasználók
· A nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására jogosultak
Ezzel a törvénnyel összhangban külön törvény rendelkezik: a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról, a bányászatról, az energiáról, az erdőkről, az épített környezet alakításáról és védelméről, a termőföldről, a halászatról, a közlekedésről, közlekedési alágazatonként, a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról, a területfejlesztésről, a vadgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról, a hulladékokról, a veszélyes anyagokról, a természet és a táj védelméről, az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről, a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről, a műemlékek védelméről.
 
1.1.2.    Környezetvédelem alapelvei:
a) Elővigyázatosság: a környezet használatára vonatkozik, felhívja a környezeti elemek kíméletére a figyelmet.
b) Megelőzés: ennek érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni.
c) Helyreállítás: a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszűntetéséről.
d) Felelősség: A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásáért.
e) Együttműködés: Az állami szervek, helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodási szervezetek együttműködni kötelesek a környezetvédelmének érdekében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.
f) Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság: Az állami szervek és az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és hozzáférhetővé tenni.
1.1.3.    A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők
 A környezeti elemek egységes védelme: Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni. A törvény az alábbi környezeti elemeket szabályozza.
 - A föld védelme
 - A víz védelme
 - A levegő védelme
 - Az épített környezet védelme
 - Veszélyes anyagok és technológiák
 - Hulladékok
 - Zaj és rezgés
 - Sugárzások

((forrás EMLA))