Budaörs elérte a kibocsátáscsökkentési célját, de folytatja példamutató útját
A 2025-ös SECAP-felülvizsgálat alapján, amit az Energiaklub Szakpolitikai Intézet készített el, a város 2009-2024 között 48%-os kibocsátáscsökkentést ért el, ami kiemelkedő. Ezzel teljesítette korábban kitűzött 40%-os célját, ezért a város képviselő testülete új, ambiciózusabb, 55%-os csökkentési célt tűzött ki 2030-ra.
Miért érdekes ez a felülvizsgálat?
A SECAP (Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv) egy olyan önkormányzati stratégia, amely egyszerre foglalkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással és az energiaszegénység kérdésével. A felülvizsgálat keretében arra kerestük a választ, hogy Budaörs 2020 óta (SECAP elfogadása) valójában mennyit haladt előre. A dokumentum összképe biztató: Budaörs több területen már most komoly eredményeket mutat fel.
Budaörs látványosan csökkentette a kibocsátását
A teljes települési kibocsátás 222 666 tonna CO₂-ről 116 340 tonnára esett vissza 2009 és 2024 között. Ez 48%-os csökkenést jelent. A háttérben több tényező áll egyszerre: tudatosabb energiahasználat részben az energiaválság idején felerősödő takarékossági kényszer miatt, energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiák térnyerése.
Ábra 1. Az egyes szektorok kibocsátásainak csökkenése Budaörsön (2009-2024)
Forrás: Budaörs Fenntartható Energia és Klíma Akciótervének felülvizsgálata, 2025.
A legnagyobb csökkenést a szolgáltató szektor produkálta (79%): ez volt korábban a legnagyobb kibocsátó, de 2009 óta ebben a körben esett vissza legdinamikusabban az emisszió. A lakossági kibocsátások is jelentősen csökkentek, ami arra utal, hogy a háztartásokban is terjedtek a korszerűbb megoldások és a takarékosabb energiahasználat.
A közlekedés ezzel szemben sokkal lassabban tisztul. Bár az autóállomány összetétele változik, és nő a hibrid illetve elektromos járművek száma, a közlekedési kibocsátások még mindig magasak. A felülvizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy ha az M1–M7 autópályaszakasz budaörsi részét nem számolnánk bele ugyanúgy a kibocsátási leltárba, a város már 2024-ben is nagyjából az új 55%-os cél környékén járna. Ez jól mutatja, hogy a közlekedés továbbra is az egyik legmakacsabb terület.
Nem csak csökkenteni kell a kibocsátást, hanem alkalmazkodni is
A felülvizsgálat alapján Budaörsnek több új alkalmazkodási intézkedést is érdemes beemelnie a SECAP-ba. Ilyen az adaptációs szemléletformálás erősítése, a tudatosabb csapadékvíz-gazdálkodás, a Hosszúréti-patak klímaadaptív revitalizációja, valamint az ivóvíz-takarékossági programok bővítése.
Ez azért lényeges, mert a klímaváltozás helyi hatásai nem csak a nyári hőségben jelennek meg. A nagyobb intenzitású esőzések, az aszályok, a vízmegtartás problémái és a városi zöldfelületek állapota mind közvetlenül befolyásolják az életminőséget. A városnak ezért egyszerre kell foglalkoznia a hősziget-hatás enyhítésével, a víz megtartásával és a természetközelibb városi környezet kialakításával.
Energia, társadalmi szempontok, mindennapi élet
A felülvizsgálat energiaszegénységi kérdésekkel is foglalkozik. Ennek új eleme a „Spórolj jól!” kampány, amely személyes tanácsadással és egyszerű, olcsó eszközökkel segítené az alacsony jövedelmű háztartásokat az energiaszámlák csökkentésében. Ez azért különösen fontos, mert a klímapolitika csak akkor működik jól helyi szinten, ha nemcsak környezeti, hanem megélhetési kérdésekre is válaszol és figyelemmel van a kedvezőtlen gazdasági-szociális helyzetben lévő csoportokra is.
Összegzés
Budaörs 2025-ös SECAP-felülvizsgálata azt üzeni, hogy helyi szinten is lehet érdemi klímaeredményeket elérni. A legfontosabb tanulság az, hogy a klímavédelem itt nem elvont szakpolitikai kérdés, hanem nagyon is mindennapi téma: árnyékosabb utcákban, több zöldfelületben, kisebb energiafogyasztásban, kezelhetőbb rezsiben és biztonságosabban működő városi környezetben a városiak jóllétéhez járulnak hozzá a klímavédelem terén szükséges lépések.
A következő szakasz azonban valószínűleg nehezebb lesz, mert a legkönnyebben elérhető megtakarítások egy része már megtörtént, miközben a közlekedés, a városi vízgazdálkodás és a hőhullámokhoz való alkalmazkodás továbbra is komoly feladat. A következő időszak sikere azon múlik, hogy az önkormányzat és a lakosság mennyire tud együtt továbblépni a nehezebb ügyekben is.
Háttér:
Budaörs 2011-ben csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors), amely az Európai Unió egyik legnagyobb önkéntes kezdeményezése a helyi klímavédelem és fenntartható energiagazdálkodás területén. A csatlakozással a város vállalta, hogy aktívan dolgozik az energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások alkalmazásán, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáson és az energiaszegénység leküzdésén.
Ennek keretében készült el korábban a város Fenntartható Energia- és Klímaakcióterve (SECAP), amely meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a település üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez, valamint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.
A 2025. évi felülvizsgálat célja az volt, hogy áttekintse az elmúlt években megvalósult intézkedéseket, értékelje az előrehaladást, valamint pontosítsa a következő időszak feladatait.