Tanulmányút egy cseh uránbányába
A projekt célja az volt, hogy a kioldásos típusú uránbányászati módszert és a vele járó hatásokat részletesen megismerjük és megismertessük azokkal az emberekkel, akik egy felmerülő magyarországi bányászat során döntéshozó helyzetben lehetnek, vagy hatásviselő félként szerepelhetnek. Ennek érdekében tanulmányutat szerveztünk a csehországi Straz pod Ralskem-be, ahol ISL technológiával termeltek ki uránt, és ahol jelenleg már rekultiváció folyik.
Típusa:
NCA, Friends of the Earth International
Típusa:
Tanulmányút
Cél:
Információszerzés, nemzetközi tapasztalatok gyűjtése, információterjesztés
Célcsoport:
döntéshozók (önkormányzatok, polgármesterek, képviselők), civil szervezetek képviselői, újságírók
Leírás:
Bár Magyarországon a mecseki uránbányát a kilencvenes évek végén bezárták, a közelmúltban újra előtérbe került a bányászat lehetősége, más dél-magyarországi területeken is. Ezeken a helyeken azonban nem a hagyományos mélyművelésű technológiát alkalmaznák, hanem az úgynevezett ISL-t (in situ leaching), azaz a helyszínen történő kioldásos módszert (a technológia alapja, hogy az uránt tartalmazó rétegekbe kutakon keresztül savas vagy lúgos oldatokat juttatnak le, majd a helyben kioldott uránt tartalmazó oldatokat kiszivattyúzzák). Ez a technológia Magyarországon még ismeretlen, kereskedelmi célú uránbányászathoz nem alkalmazták. A projekt célja az volt, hogy ezt a bányászati módszert és a vele járó hatásokat részletesen megismerjük és megismertessük azokkal az emberekkel, akik egy felmerülő magyarországi bányászat során döntéshozó helyzetben lehetnek, vagy hatásviselő félként szerepelhetnek. Ennek érdekében tanulmányutat szerveztünk a csehországi Straz pod Ralskem-be, ahol ISL technológiával termeltek ki uránt, és ahol jelenleg már rekultiváció folyik. A tanulmányúton részt vettek Bátaszéket és környékét képviselő döntéshozók (önkormányzatok, polgármesterek, képviselők), civil szervezetek képviselői, újságírók. A tanulmányút során megismerkedttünk a bányászat környezeti kockázataival, a rekultiváció menetével, illetve gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttünk a bányacég és az önkormányzat együttműködéséről, a helyi szabályozási és ellenőrzési gyakorlatról, az önkormányzatok illetve civil szervezetek bányával kapcsolatos jogairól, a folyamatbeli részvétel lehetőségéről és gyakorlatáról, továbbá megismerkedtünk az uránbányászat gazdasági és társadalmi hatásaival is.
Csehországban ellátogattunk az uránbánya területére, megtekintettük a rekultivációs tevékenységeket, találkoztunk a cég képviselőivel. Ezt követően egy újabb találkozó keretében a részvételi, ellenőrzési illetve döntési lehetőségekről és gyakorlatról kérdeztük mind a környékbeli önkormányzatokat, polgármestereket, mind a helyi civil szervezeteket.
A tanulmányútról dokumentáció (képanyag, videófilm, hanganyag, leírás) készült. A tanulmányutat követően ezeket az anyagokat felhasználva újságcikkek készültek, valamint az Élhető Bátaszékért Egyesület helyi szinten terjeszti az információt: beszámol a képviselőtestületnek a tapasztalatokról, előadásokat és bemutatókat tart a helyi lakosságnak.
