Szélenergia: valós lehetőségek, valódi akadályok
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet társadalmi véleményt nyújtott be a szélerőművek engedélyezéséről szóló törvénytervezethez, valamint a kapcsolódó kormányrendelet-módosításhoz. Véleményünk középpontjában az elérhető legjobb technológia engedélyezése, a térségi korlátozások ésszerűsítése és a szélenergia valós potenciáljának kiaknázását akadályozó szabályozási gátak lebontása áll.
A szélerőművek kiemelkedő szereplői lehetnének a hazai energiaátmenetnek – a napenergiát kiegészítve –, hiszen tiszta, olcsó, hazai forrást jelentenek, és hozzájárulnak az energiaszuverenitás, valamint a klímacélok teljesítéséhez. Az elmúlt 15 évben azonban a hazai szélerőmű-fejlesztések gyakorlatilag leálltak, részben jogszabályi akadályok miatt. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Kormány jelenlegi tervezetei igyekeznek enyhíteni ezen korlátozásokon – azonban a célok eléréséhez további módosításokra van szükség.
Túl alacsony magassági korlát, túl szűk térségi kijelölés
Jelen formájában a törvénytervezet kizárólag az ún. „könnyített térségekben” engedélyezné a modern, 199 méteres szélerőművek építését, miközben más térségekben maradna az elavult 130 méteres korlát. Ez – ellentétben a jogszabály preambulumában szereplő célokkal – továbbra is gyakorlatilag ellehetetleníti az új projektek megvalósítását. Ráadásul a 199 méteres magassági határ is elmarad a mai korszerű, gazdaságos és hatékony turbinák jellemző értékeitől, amelyek gyakran elérik a 220–240 métert is.
Javasoljuk, hogy a jogszabály engedélyezze a 199 méternél magasabb, korszerű technológiát is, legalább a könnyített térségekben, és emelje meg a többi térségben is a megengedett magasságot legalább 180 méterre. Ez érdemben javítaná a beruházások gazdaságosságát és a termelés kihasználtságát.
A könnyített térségek kijelölésének jelenlegi feltételei szintén túl szűkek: a tervezet szerint gyakorlatilag csak azokban a járásokban lehetne szélerőművet építeni, ahol korábban már volt kiserőművi engedély. Ez mindössze 17 járást érint, miközben az ország számos olyan térsége kimaradna, ahol a szélviszonyok – például a Nyugat-Dunántúlon – sokkal kedvezőbbek. Így épp azok a területek maradnak ki, ahol a szélenergia-termelés a leginkább megtérülne.
Javasoljuk, hogy a könnyített térségek kijelölése elsősorban a szélpotenciál alapján történjen, ne pedig adminisztratív múltbéli engedélyek alapján. Ez biztosítaná a technológiai és gazdasági racionalitást.
További akadályok: radar, tájkép, örökségvédelem
A szélerőművek telepítését jelenleg számos más szabályozási tényező is hátráltatja: katonai radarzónák, tájképvédelmi és örökségvédelmi tiltások, amelyek gyakran nem egyértelműek, vagy túlzottan szigorúak. Például a katonai radarok esetében a nemzetközi gyakorlat jóval kisebb védőtávolságokat alkalmaz, így érdemes lenne ezt Magyarországon is újragondolni. A tájképvédelmi korlátozások esetében pedig világos és transzparens szabályozásra van szükség, hogy egyértelmű legyen, mely területek esnek védelem alá.
Javasoljuk a szélerőmű-telepítés akadályait jelentő jogszabályok felülvizsgálatát, a szakmai szervezetek és érintett piaci szereplők bevonásával.
Reális szélenergia-célok csak reális szabályozással
Az Energiaügyi Minisztérium által is elismert módon a szélenergia kiválóan kiegészíti a napenergiát napi és évszakos szinten is. A jelenlegi szabályozási környezet azonban még az alacsonynak mondható, 2030-as 1 GW-os szélerőmű-célkitűzést is veszélyezteti, miközben a napenergia várható növekedése miatt már most sürgető lenne legalább 6 GW szélenergia-kapacitás integrálása a rendszerbe.
Álláspontunk lényege: a szélenergia korlátozásait sürgősen és rendszerszinten kell enyhíteni, különben Magyarország nem tudja elérni sem a megújulóenergia-céljait, sem az energiaszuverenitási és klímavédelmi vállalásait.
A véleményünk teljes szövege itt olvasható: Társadalmi véleményünk a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban (PDF)
