Uránbánya a Mecseki Tájvédelmi Körzetben?

Uránbánya nyitását tervezi a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén, Pécshez közel, a Magyar Urán Resources Kft. (korábbi nevén Wildhorse). A tervezet szerint a régebben működő uránbánya csúcstermeléséhez képest dupla annyi uránt termelnének majd, viszont lényegesen kevesebb dolgozóval, mint korábban. A beruházás jelentős kockázatokat jelentene a környéken lakók egészségére és a természetre. A hatalmas környezetkárosítás miatt a Baranya Megyei Kormányhivatal elsőfokon elutasította az uránbánya engedélyét, ahogy a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal is. Elutasításuk fő indoka volt, hogy a Magyar Urán Resources Kft. a Mecsek természetvédelmi és Natura 2000 területére tervezi uránbányáját.

A környezetvédelmi hatósági eljárás szeptember 21-én újraindult, de a Magyar Urán Resources Kft. nem változtatott semmi korábbi terveihez képest, így jelenlegi tudásunk szerint továbbra is a Mecsek természetvédelmi területén tervezik megnyitni uránbányájukat.

Természet rombolása

A tervezett uránbánya helyrehozhatatlan pusztítást okozna a Mecsekben. A több millió tonna kőzet kibányászása visszafordíthatatlanul megváltoztatná a tervezett bányaaknák környékét, ahogy a feldolgozás során keletkező meddő kőzet és zagy is. A munkálatok a Mecsek tájképét és élővilágát is súlyosan károsítanák. A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Az itt élő sok száz faj közül több tucatnyi a Kárpát-medencében sehol máshol nem honos. Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. Az itt élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett.

Chernobyl-Wallpaper-Radiation-Sign-Timm-Seuss-via-Flickr.jpg
Forrás:americanforests.org

A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet éppen azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.

Korai halálozás és egészségkárosítás 
Az uránbányászok több száz méter mélyen, 30 fokos hőségben, 8 órán át végeznek kemény fizikai munkát, radioaktív por és toxikus gázok belélegzése mellett. Az egészségkárosítás mértéke miatt az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, de a szilikózis és más egészségügyi problémák is.

A munkakörülmények hatással vannak a bányászok családtagjaira is: egészségügyi vizsgálatok alapján a bányászok gyerekei körében nő a kockázata a születési defektusoknak és gyermekkori leukémiának.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) titkosított jelentéséből kiderült, hogy a 3500 vizsgált valamikori bányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg.

Veszély az ivóvízbázisra 
Az uránbánya súlyosan rombolja Pécs és a környező települések ivóvízbázisát. A víz kiszivattyúzása a bányaaknákból jelentős talajvízszint csökkenéssel jár. Ha pedig a jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője szivárogni kezdene, a pécsi ivóvízbázis is elszennyeződne.  Ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. A korábbi mecseki uránbányászat következtében számos mecseki forrás elapadt. A zagytározók okozta szennyeződések miatt már eddig is több kút elzárásra került.

Uránbányászat története a Mecsekben

19150873_94bf4aff868a439e08d97bc75331937f_wm.jpg
Forrás:index.hu

1957 és 1997 között a korábbi uránbánya 20463 tonna fémuránt termelt ki Kővágószőllős és Kővágótöttös térségében. A kezdetben 120-180 méter mély aknákat a mélyművelésű bányában idővel 1000 méterre mélyítették. A bányászok számára felépült a pécsi Uránváros, Pellérd mellett pedig 1964-ban urándúsító üzemet létesítettek. Mivel azonban a mecseki homokkő ércminősége igen gyenge, mindig komoly állami támogatásra szorult a bánya. Végül 1997-ben állították le, gazdaságtalan működése miatt. A terület rekultivációja kb. 30 milliárd forintot emésztett fel.

Beruházó bányavállalat

2005. környékén jelent meg a színen egy rejtélyes ausztrál cég, a Wildhorse. A vállalat bányatervekről a hatóságnak beadott környezeti hatástanulmányán kívül semmilyen nyilvános információt nem közöl, a cégnek még honlapja sincsen.

A vállalat kezdetben a hagyományos mélyművelésű uránbánya újranyitása mellett uránérc kilúgozást (Bátaszék és Dinnyeberki térségében) és a szén elgázosítását (Pécs-Váralja térségben) tervezte, de a lakossági tiltakozás hatására ez utóbbi kettőtől elállt.

A legtovább a kővágószőllősi mélyművelésű bányanyitás mellett tartott ki a cég. A korábbi uránbányához képest dupla kapacitású bányát terveztek 500 fős dolgozói létszámmal. A vállalat 2012-ben még együttműködési megállapodást is aláírt állami vállalatokkal (a rekultivált bányaterületet igazgató Mecsek-Öko Zrt-vel és a kitermelési jogok egy részét birtokló Mecsekérc Zrt-vel). A Wildhorse 2014-ben végül elállt ettől a tervtől is, de 2016-ban jogutódja a Magyar Urán Resources (MUR) Kft. lényegében ugyanazzal a vezetéssel újra felmelegítette az uránbánya-nyitási terveket.

Az új uránbányát Pécs vonzáskörzetébe (az érintett települések: Abaliget, Bakonya, Bicsérd, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Orfű, Pellérd) tervezik megindítani 2021-ben, legalább 27 évre. Fontos azonban tudni, hogy a mecseki uránbányászat teljesen gazdaságtalan. A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep.

Környezeti hatásvizsgálat

Ranger_Uranium_Mine.jpg
Forrás: savethewater.org

A MUR tulajdonában álló Magyar Urán Resources Kft. 2017. október 2-án beadott engedélykérelmét a Pécsi Kormányhivatal 2018. május 4-én elutasította. A vállalat 2018. májusában fellebbezett a Pest Megyei Kormányhivatalnál, aki a határozatot II. fokú hatósági eljárás során felülvizsgálta és augusztus 9-én megsemmisítette. Emiatt új hatásvizsgálati eljárásra volt szükség, amely szeptember 21-én indult meg. A hatóság azzal indokolta a döntést, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni. Rejtély, miért indult újra a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, mikor a Magyar Urán Resources Kft. tervei nem változtak.