Az Energiaklub szakmai javaslatai a küszöbön álló lakossági napelemes rendszerek támogatásához

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő néhány, pályázati úton elosztandó forrás közül az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó lehet az az intézkedés, amelyet magánszemélyek igényelhetnek. A támogatás legfőbb célja a fűtés által okozott légszennyezés csökkentése és az energiaszegénységben élők fűtési problémáinak megoldása.

A rendelkezésre álló keretösszeg: 158 Milliárd Ft, amelyből a tervek szerint 175 MW beépített összteljesítményű új megújuló energiatermelő egység jön létre (jelenleg kb. 2000 MW napelemes beépített összteljesítmény van Magyarországon). Ez a beépített összteljesítmény az ÜHG kibocsátást összességében évente mintegy 49 720 tonnával csökkentené (a számítás alapja, hogy mennyi ÜHG-t bocsát ki egy ugyanekkora teljesítményű gázerőmű).

Cél: legalább 11 600 háztartásnál a korszerűtlen fűtési rendszer kiváltása.

Támogatható tevékenységek

• „Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése” – mely érthető ugyan, de szakmailag nem helytálló, hiszen a fogyasztás ebben az esetben nem kiváltásra kerül (azaz megszűnik), hanem fedezni fogja azt a napelem.
• „Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása” – melynél ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy energiahatékonyság nélkül gazdaságtalan beruházásokra megy el a pénz (lásd korábbi szakmai véleményünk a HET-ről). Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló lenne a megfelelő beltéri hőmérséklet elérése. Egy alacsony hőigényű lakóépülethez képest nemcsak a beruházási, hanem az üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak lehetnek. A HET-ben ezekkel az intézkedésekkel részben az energiaszegénységet kezelnék, így azonban ez a cél a fenti esetben ellehetetlenül. Egy ilyen megközelítés extra költségeket jelentene az egész energiarendszer számára is, hiszen feleslegesen teszi szükségessé az újabb termelőkapacitások beépítését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák és az energiahatékonyság javításának kombinációjára van szükség a hő dekarbonizálásához. Az akkumulátoros tárolók támogatását a jelen piaci körülmények között fényűzésnek tartjuk, ezek helyett felső födém szigetelését kellene beemelni a támogatható tevékenységek közé.

További részletes javaslataink

Területi szempontok

• Priorizálni szükséges (előnyben részesíteni a döntésnél) a szennyezettebb levegőjű területeket (Sajó-völgye, Pécs térsége és Budapest).

Technikai feltételek

• A pályázatban be kell kérni a telepítendő napelemes rendszer tájolását (az elbíráláskor előnyben részesíteni a kedvező, délies kitettségű tetővel bíró épületeket), és statikai véleményt/nyilatkozatot, hogy elbírja-e a tető a napelemes rendszert. Azbesztpala tető esetén a tetőcsere is legyen támogatható tevékenység.
• Lakóépületek tetőfelülete mellett megfontolandó, hogy pl. kamra, fatároló, garázs tetejére is lehessen tenni a napelemeket, de semmi esetre sem foglalhat el új beépítetlen területeket.
• A fűtési rendszerek kora és a kazán hatásfoka (vagy kályha hatásfoka, amikor a hőtermelő egyben a hőleadó is) legyen szempontja a pályázatok elbírálásának.
• A pályázat kötelező eleme legyen a független, minősített tanúsítók által készített energetikai tanúsítvány (javasolt központilag meghatározni a minősített tanúsítókat, akiknek a már korábban elkészített tanúsítványai közül szúrópróba-szerűen legalább kettőt ellenőriznek, mielőtt ebben a konstrukcióban tanúsíthatnak), illetve a projekt végén is készüljön tanúsítvány az eredmények megfelelő kimutatása érdekében. A tanúsítások költsége legyen elszámolható költség.
• A hőszivattyús rendszerek kiépítése élvezzen prioritást a költségkeretek kialakításánál a napelemekkel támogatott elektromos fűtési rendszerekkel szemben, hiszen a hőszivattyúk hatékonysága és folyamatos energiaellátást biztosító működése jobb alternatívát kínál a fűtéskorszerűsítés szempontjából (ellátásbiztonság, elszámolási szisztéma). A hőszivattyúk nagyobb beruházási igénye ugyanakkor nagyobb költségkeretet (nagyobb támogatási intenzitást) kíván.
• A nyílászáró-csere mellett a hőszigetelés is szerepeljen a támogatott beruházások között. Egy fűtéskorszerűsítés abban az esetben lesz hatékony, ha megfelelő energetikai állapotú (jó energiahatékonyságú, alacsony hőigényű) épületekben történnek meg a beruházások.
• A beépítendő napelemes teljesítmény igazodjon a fogyasztáshoz. Az éves átlagos magyar háztartási áramfogyasztás  2000 kWh körüli, melynek biztosításához elegendő egy maximum 2 kW teljesítményű napelemes rendszer (déli-délkeleti-délnyugati tájolás esetén). Az energiaszegénységben élők éves áramfogyasztása nagy valószínűséggel nem haladja meg a 2000 kWh-t. Ilyen esetekben a nagyobb rendszerek kiépítése nem indokolt, gazdaságtalan.
• A háztartási energiatárolás technológiai fejlettségi szintje nem teszi lehetővé, hogy költséghatékony alternatívát kínáljon egy ilyen pályázati struktúrában pl. az energiahatékonysági beruházásokkal szemben, tehát a támogatható tevékenységek közül javasoljuk törölni az akkumulátoros tároló egységek felszerelését és üzembe helyezését.
• A hőszivattyúkon kívüli egyéb elektromos fűtési technológiák (infrapanelek) beépítését szintén javasoljuk törölni vagy kisebb támogatási intenzitással szerepeltetni a támogatható tevékenységek között, mert nem elég hatékonyak.

Finanszírozási oldal

• 100% támogatási intenzitás csak a legindokoltabb esetben javasolt: az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások esetében, amelynek azonosítására javasoljuk például a POWERPOOR projekt által kifejlesztett online eszközt[1]. Érdemes lépcsőzetesen kialakítani a támogatási intenzitást a pályázók életkörülményeinek (átlagkereset, rezsi számlák) függvényében. Pl. 40-60-80%-os támogatási intenzitás is legyen elérhető.
• Részesüljön előnyben az, aki önerőből energiahatékonysági beruházással együtt valósítja meg a projektjét.

• Javasolt nagyobb költségkeretet fordítani a kisebb (~2 kW) teljesítményű napelemes rendszerek kiépítésére, hiszen az energiaszegénységben élő háztartások áramfogyasztását ekkora egységek is biztosítani tudják (amennyiben a fűtés nem villamos energia alapú). Ebben az esetben több kedvezményezett is részesülhetne támogatásban
• Amennyiben a háztartások a pályázati támogatásból megvalósuló napelemes rendszerüket már csak a bruttó elszámolási rendszerben tudják működtetni, semmiképp sem javasolt a fűtési rendszer elektrifikálása, hiszen a téli fűtési igény és a nyári napenergia-termelési csúcsok ellehetetlenítik a gazdaságos működtetést és a biztonságos hőellátást még energiatároló egységek beépítése esetén is. Így a napelemes rendszerek és elektromos fűtés együttes támogatása csak addig legyen elérhető a pályázatokon, amíg lehetőség van nettó elszámolásban regisztrálni a rendszereket.