Az Energiaklub szakértői véleménye Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéről - rövid összefoglaló
A nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek (továbbiakban HET) az elvárások szerint egy koherens reform- és projekt-csomagot kell felvázolnia. Kiemelt célja a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóságának és ellenálló képességének növelésével, kijelölve a zöld és digitális átálláshoz vezető utat. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz által biztosított források kiváló lehetőséget adnak ahhoz, hogy Magyarország a Klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben rögzített klímacélok irányába jelentősen elmozdulhasson.
A mintegy 5800 Mrd forintnyi beruházást lefedő részletes terv 2021.04.14-én került nyilvánosságra és április végéig kell benyújtani a Bizottságnak. Az Energiaklub az általános megközelítésmód mellett (úgymint a célok kitűzése, a fenntarthatósági- és klímacélok teljesítése, a társadalmasítás) mellett néhány komponenst részletesen is véleményezett.
Annak érdekében, hogy a fenntarthatósággal és klímacélokkal összhangban lévő átállás valóban biztosított legyen, a beruházások környezeti fenntarthatóságának bemutatása céljából javasoljuk feltüntetni az intézkedéseknek köszönhető üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentés várható éves átlagos mértékét (tCO2e/év), ill. ennek fajlagos költségét az élettartamra vetítve (Ft/tCO2e), ezzel támogatva a költséghatékony és klímabarát gazdasági helyreállítást. A HET-ből sajnálatosan nem derül ki, hogy mi alapján kerültek kiválasztásra a komponensek és azokon belül a reformok és beruházások, így nem ítélhető meg, hogy valóban ezek szolgálják-e leghatékonyabban a célokat és ezek adják a legmegfelelőbb válaszokat a kihívásokra.
Nem egyértelmű, hogy a teljes magyarországi HET keret hány százaléka fog klímapolitikai célokat szolgálni, ugyanis erre vonatkozóan különböző számok is szerepelnek a tervben. Ezek közül a kedvezőbb érték 51 százalék, de sajnos az a módszertan, amellyel ezt kalkulálták, nem ismert.
Fontos lenne, ha a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia irányaira alapozzák a HET-et, így figyelemmel a szektoriális kibocsátásokat tartalmazó helyzetelemzésre, a forrásokat ennek megfelelő arányban javasoljuk allokálni – ebből következően a források legalább 60 százaléka az energiaszektor és a közlekedési ágazat zöldítésére fordítandó (jelenleg ez kb. 30 százalék, ezen belül is kihagyhatatlan az épületállomány energetikai felújítása.
Hiányoljuk az „Átfogó hatáselemzés” fejezetből a környezetvédelmi, és különösen a klímavédelmi hatások elemzését beruházásonként. E nélkül nem állapítható meg, hogy a HET valóban teljesíti-e azt az elvárást, hogy környezetvédelmi célok nem sérülhetnek.
Az Energia-zöld átállás komponenssel kapcsolatos főbb észrevételek:
A HEE energetikai területre vonatkozó tervei között egyértelműen az energiaszektor dekarbonizálása és a villamosenergia-termelés karbonsemlegessé történő átalakítása áll. A terv nagy hangsúlyt helyez továbbá a lakossági megújuló energia beruházások elősegítésére és az ehhez szükséges hálózati kapacitások növelését célzó beruházásokra. A villamosenergia-szektor dekarbonizációja és a megújuló energiafelhasználások növelése fontos stratégiai célok, de ezek nem elégségesek a klímacélok eléréséhez: az energiafelhasználásért és szén-dioxid-kibocsátásért közel fele részben felelős végfelhasználói szektorokat - különös tekintettel az épületekre - a tervnek sokkal nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe vennie.
Az energetikai rendszer modernizációjának és zöldítésének elsődlegesen az energiafogyasztás csökkentésére kell fókuszálnia. Az épületek energetikai felújítása nélkül nem megvalósítható a fenntartható jövő és a klímacélok teljesítése, ezért mindenképpen szükséges erre vonatkozó reformok és intézkedések beépítése a HET-be. Számos kutatás bizonyítja, hogy energiahatékonyság nélkül a hőenergia előállításának dekarbonizációja hatalmas költségeket emészthet fel. Az energiatakarékosságot serkentő kommunikációs kampányok, pénzügyi ösztönzők volumenének nagyságrendi növelésére van szükség.
A rugalmasság pusztán a villamosenergia-rendszer keretein belül gondolkodva csak részben, lényegesen szerényebb mértékben valósítható meg. Szükséges lenne - a 21. századi lehetőségekhez igazodva - az energiarendszer egészében keresni a lehetőségeket, szinergiákat, vagyis a hőenergia (így például a hőszivattyúzás és hőenergia-tárolás) és a közlekedésenergetika (elektromos autózás) felé bővíteni, megnyitni a lehetőségek feltérképezése és az intézkedések körét.
A HEE és a HET céljaival is ellentétes, hogy a zöld energetika terén szinte kizárólag a napenergia támogatásáról van szó, holott a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás.
A rugalmas ellenállóképesség érdekében a rendszerfejlesztéseket a minél inkább decentralizált áramtermelés támogatásával kell megvalósítani. Ezzel az átviteli hálózatot is részben tehermentesíteni lehet. A rendszerbe integrált energiatárolási kapacitások intenzív növelése elengedhetetlen.
A hőszivattyús fűtési rendszerek támogatására irányuló költségvetési keretek elengedhetetlenek a lakossági megújulóenergia-beruházások elősegítése terén. Ezek a rendszerek a napelemes egységekkel is jól kombinálhatók, egyszerre segítve a villamos energia és a fűtés dekarbonizációját.
A Felzárkózó települések komponenssel kapcsolatos főbb észrevételek:
Az energiaszegénység felszámolása érdekében készüljön egy, a probléma minden aspektusát figyelembe vevő átfogó módszertan és kiterjedt terepi felmérésen alapuló elemzés, amely segítségével a lehetővé válik az energiaszegénység mértékének és jellegének mérése. Erre alapozva lehet majd valóban hatékony beavatkozásokat tenni.
A fotovoltaikus egységeket nem hatékony az épületfűtésbe bekapcsolni. A fűtés napenergiával történő biztosítása jelentősen növelné a villamos energia hálózatban a kiegyenlítő energia igényt, hiszen nyáron jelentős túltermelés, télen, a fűtési ciklusban óriási hiány alakulna ki.
Az épületek energiahatékonyságának nagymértékű és szakszerű fejlesztése nélkül ezeken a családokon egyáltalán nem segítene az elektromos fűtőtestek használata, mert az elszökő hőenergia csak még nagyobb függőséget okozna, ráadásul irreálisan megnövelné a villamosenergia-felhasználást. Az előrefizetős mérőórák egyedül olyan lakóépületekbe szerelhetők fel, melyek belső villamos hálózata megfelelő műszaki állapotban van. Félő így, hogy átfogó felújítások nélkül a tervezett mérőórák sok esetben nem is kerülhetnek felszerelésre.
Induljanak el átfogó és célzott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy mely települések esetében lehetséges helyi megújuló energia alapozott a falufűtőművek és távfűtő rendszerek létesítése.
Az Átállás a körforgásos gazdaságra komponenssel kapcsolatos főbb észrevételek:
A jogszabályi keretek rendezése (Termékdíj tv., Hulladék tv. stb.) nélkül a célok nem érhetők el. A komponens nélkülözi az előre mozdító és innovatív megközelítést, nincs összhangban a komponens címe a tartalommal.
“Az illegális hulladék lerakások felszámolása” bár fontos lenne, nem kapcsolódik szorosan a körforgásos gazdaság témájához és amíg átfogó szemléletformálással meg nem előzhető a probléma újraképződése, célravezetőbbnek tartjuk az erre allokált 25,5 Mrd Ft-ot az “Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése” beruházásokra átcsoportosítani.
Hiányzó, de fontos téma lenne a területhasználat „körforgása”: a barnamezős területek revitalizációja és hasznosítása – ez utóbbi elsősorban a klímacélokkal, ill. a HET egyéb komponenseivel összefüggésben.
Az Energiaklub szakértői véleményének teljes anyaga elérhető ITT>>
