Az Energiaklub elkészítette Szarvas és Szentes város Fenntartható Energia és Klímaakciótervét
Szarvas és Szentes települése az idei év elején csatlakozva a Polgármesterek Szövetségéhez vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását és ehhez akciótervet dolgoz ki. Az Energiaklub szakértői az önkormányzatok munkatársaival szoros együttműködésben dolgozták ki Szarvas és Szentes települések SECAP-jait. Az akcióterveken egymással párhuzamosan folyt a munka, így rendkívül érdekes volt látni, hogy az alföldi települések milyen közös problémákkal néznek szembe üvegházgáz kibocsátásuk és klímaváltozás hatásai szempontjából, de mindeközben elhelyezkedésükből, adottságaikból milyen eltérő kihívásaik adódnak.
A kidolgozás folyamata mindkét esetben a települési önkormányzatokkal való szoros együttműködésben zajlott, akik rengeteg adatot, információt szolgáltattak a településről, illetve részt vettek a tavasszal megrendezett önkormányzati workshopokon, ahol a települések erősségeiről, gyengeségeiről beszélgettünk, illetve, hogy az önkormányzat szakértői mely területeken tapasztalják már jelenleg is a klímaváltozás hatásait. Az akciótervek társadalmasítása a lakosok körében lezajlott online kérdőíves megkérdezéssel került sor, ahol szintén az éghajlatváltozással kapcsolatos tapasztalatokról és energiahatékonysági kérdésekről kérdeztük a helyieket.
Az akciótervek mindkét esetben egy 2019-es bázisévre szóló helyzetelemzéssel indulnak két részre bontva, a települések üvegházgáz kibocsátásának leltárával és a klímaváltozás okozta hatás vizsgálattal. Mindkét település esetében jól látszott, hogy a lakóépületek felelősek energiafogyasztás nagy részéért – 42-45%-ért – és a szén-dioxid kibocsátás 30-33%-áért. Különbség a két város között, hogy míg Szentes esetében a lakóépületek után a közlekedés, Szarvason az ipar az emisszióért leginkább felelős szektor.
1. ábra Szentes és Szarvas szén-dioxid kibocsátása szektoronként 2019-ben
Számításaink szerint a lakóépületek energiafogyasztásán keresztül jelentős emisszió csökkentés érhető el a városokban, így az akciótervek intézkedései között kiemelt fontosságú a lakóépületek mélyfelújítása, beleértve az épületek hőszigetelését, nyílászáró cseréjét és fűtési és világítási rendszereik korszerűsítését. Ami a természeti adottságokat illeti, szintén közös nevező a települések geotermikus adottsága, melynek fűtési célra fordítható hasznát mindkét városvezetés felismerte és a települések távhő-szükségletét már közel 100%-ban a föld hőjét felhasználva termelik meg. A geotermikus alapú energiatermelés további növelése érdekében a SECAP-ok egyik kulcsintézkedése a társas és panellakások teljes körű rákapcsolása a helyi távhő rendszerre, illetve a geotermális energia kihasználásának növelése a helyi ipari és mezőgazdasági szereplők körében. Mivel Szentes és Szarvas is viszonylag nagy kiterjedésű külterülettel rendelkezik - előbbi a 6. legnagyobb területtel rendelkező települése az országban - az akcióterv intézkedéseiben nagy hangsúlyt kapott a napelemparkok telepítése. 2030-ig Szarvas esetében 12 MW, míg Szentes esetében összesen 19 MW kapacitású naperőmű telepítésére tettünk javaslatot, ami nagyban hozzájárul majd, hogy a települések elérjék a 2030-ra kitűzött 40%-os szén-dioxid kibocsátáscsökkentési célt.
Az éghajlatváltozás már érezhető hatásai, mint például a gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok, hőhullámok, az egyenetlen csapadékeloszlás, már most is terheli a városok lakóit és infrastruktúráit. Mindkét város felismerte már a zöldfelületek és a víz kulcsszerepét az élhető jövő biztosításában, de további fejlesztésekre és a már meglévő zöld és kék infrastruktúra minőségi fenntartására is nagy szükség van. Szentesen felismerték emellett a csapadékvíz értékét is, és széles, füves árkok rendszerével ill. ún. mirhókkal próbálják meg az érkező vizet minél nagyobb arányban helyben beszivárogtatni és megtartani. A megfelelően tervezett és kivitelezett, talajjal és növényzettel borított csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek egyben a belvizek elleni védelmet is szolgálják. A csapadékgyűjtésbe és -hasznosításba a lakosságot is javasolt bevonni.
A városok számára több, alacsony forrásigényű javaslatot is tettünk, amelyek ugyanakkor elengedhetetlenek a sikeres alkalmazkodás érdekében, pl. tudatosító és szemléletformáló programok mind a döntéshozók, mind a lakosság körében, a helyi jogszabályok és tervek felülvizsgálata és módosítása stb.
Az akcióterveket mindkét esetben online bejelentkezve – így több mint 100 kg CO2 kibocsátást elkerülve mutattuk be az önkormányzatok képviselő testületeinek, amit a települések képviselői el is fogadtak. Mindkét esetben hangsúlyoztuk, hogy az akcióterv megszületésével az önkormányzatok munkája nem ért véget, sőt az érdemi rész, vagyis a javasolt intézkedések végrehajtása csak most kezdődik, amennyiben a városvezetés SECAP-okat nem a fióknak szánja, hanem valóban eltökélt szándékuk a 2030-ra kitűzött kibocsátás csökkentési cél elérése.
