Megújuló Energia

Magyar László
XIX. század: A szén kora. XX. század: Az olaj kora. XXI. század: A megújulók kora. Időnként muszáj újragondolni a jövőt, átértékelni a történéseket, felmérni a lehetőségeket, levetni a kinőtt kabátot, és újat szabatni; vagyis megújulni. Így van ez az energiával is.
A mi korunk, a XXI. század új kabátja napból, szélből, biomasszából készül. A megújulók egy modern, sok lábon álló, döntően önellátó, rugalmas energiarendszer alapját biztosítják az új kor célkitűzéseivel összhangban. A 2010-es évekre a nemzetközi csapásirány egyértelművé vált: szerte a világon rendkívül dinamikus a megújulós piac fejlődése, a vezető gazdasági hatalmak egymást túllicitálva fektetnek napba és szélbe. Az elmúlt évek energetikai beruházásait tekintve a legnagyobb pénzt a megújulókba tette: az USA, Kína, India, Németország, Nagy-Britannia, és még folytathatnánk a sort… Infografika_Megújuló energia.png LETÖLTÉS: PNG / PDF Mára igazi húzóágazattá nőtte ki magát a megújulós ipar, munkahelyteremtés, kutatásfejlesztés szempontjából kiváló terepnek bizonyul. Persze aki előbb lép, itt is előnybe kerül a többiekkel szemben. Az EU a klímaváltozás elleni harc élére állt a XXI. században, a megújulók pedig ennek a törekvésnek kiváló eszközei. A kitűzött célok egyre komolyabbak és meghatározóbbak a nemzetközi politikában. A környezetvédelmi törekvések mellett az EU célja a minél nagyobb arányú energiafüggetlenség, vagyis az energia- és nyersanyagimport csökkentése is, hiszen gazdaságilag csak így maradhat erős a XXI. században. Magyarországnak az új csapásirány kedvez. Végre olyan energiaforrásokról beszélünk, amiből mi is jól el vagyunk látva. A potenciálokat tekintve EU-viszonylatban szélenergia és bioenergia adottságaink átlagosak, napenergiában viszont a top10-ben, geotermiában a legszűkebb élmezőnyben tanyázunk. A kedvező adottságok ellenére a beépített megújulós kapacitást tekintve Magyarország az utóbbi években igencsak lemaradt az uniós mezőnytől, elmaradt a kitűzött céloktól. Gyakorlatilag helyben toporog. Pedig a potenciálok adottak a komoly előrelépéshez, csak nem élünk vele. A V4 országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) nem az élcsoportot erősítik Európában, nekünk azonban ebben a gyenge mezőnyben is sikerült a legutolsó helyre csúsznunk, ami a nemzetközi trendeket figyelve egy nem túl nyerő energiapolitikáról árulkodik. Villamos energia esetében például a szlovák 21%-os megújuló részaránnyal szemben Magyarország csupán 7%-kal áll. A számok beszédesek, van honnan kapaszkodni. A kitűzött célok eléréséhez leginkább a napos potenciál kihasználásával közelíthetünk, hiszen ebben még óriási lehetőségeink vannak. Szélenergiában szintén megvan a potenciál a jelentős kapacitásnövelésre. Ha nem is Ausztria és Finnország szintjére kell eljutnunk a következő években, legalább a 2020-ra kitűzött 14,65%-os megújuló részarányt illene teljesíteni a teljes bruttó energiafogyasztás tekintetében. A megújulós potenciál ennek eléréséhez adott. Ideje új kabátot szabni Magyarországra is!   Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének! magyar@energiaklub.hu