In memoriam Csernobil – 30 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris balesete
1986. április 26. - A csernobili atomerőműben történt baleset emberek millióinak életét változtatta meg a Földön.
Alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához.
Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé –minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük.
Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.
Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Kisfilmünket azzal a céllal készítettük el, hogy ezt a párbeszédet elősegítsük, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt.
A filmet a csernobili áldozatok emlékének ajánljuk.
Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.
- A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.
- Az erőmű körül egy állandó 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni.
- Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). A gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések Ukrajnában 1986 után.
A BALESET KRONOLÓGIÁJA 1986. április 26. éjjel 1:24: Bekövetkezik a robbanás: a reaktort a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. A reaktorban lévő 25 ezer tonna grafit kigyullad. 1:35 Megkezdik a turbinacsarnok tetején a tűzoltást. 1986. április 27. 10:00 Megkezdik az elpusztult reaktor helyén égő grafittűz oltását. Elrendelik az erőműtől 3 kilométerre fekvő Pripjaty 50 ezres lakosságának evakuálását. 1986. április 28. A reggeli órákban Svédországban rájönnek, hogy a Szovjetunióban atomerőművi baleset történhetett. Svédország diplomáciai úton kér felvilágosítást Moszkvától. A szovjet kormányszervek tagadnak. 21:00 A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a Szovjet Távirati Ügynökség kiadja az első jelentést a balesetről. 1986. április 29. A magyar Külügyminisztérium – a hozzáférhető iratok szerint – a helyszínről csak a hivatalos szovjet bejelentést követően kapott először információt. (Energetikai szakemberek, kutatók már az előző napokban is kaptak nem hivatalos tájékoztatást svéd, finn, lengyel intézetektől.) Ekkor még senki nem tudta, mennyire súlyos a helyzet. A magyar mérőállomásokon elrendelték a „rendkívüli mintavételt”. 1986. április 30. Svédország, Dánia és Norvégia importkorlátozást jelent be a szocialista országokkal szemben. Az embargóhoz a többi nyugati ország is csatlakozott. 1986. május 2. A szovjet miniszterelnök (Nyikolaj Rizskov) a baleset helyszínére látogat. Döntés születik arról, hogy az erőmű 30 km-es körzetéből mindenkit kitelepítenek. 1986. május 6. Az MSZMP Politikai Bizottsága hivatalosan ekkor foglalkozik először az üggyel. 1986. május 6-7. Kiszivattyúzzák a vizet a reaktor alatti tartályból, megszüntetve a robbanásveszélyt. 1986. május 10. A tüzet elfojtják. Elkezdik a tervek kidolgozását a reaktor betemetésére, a környék megtisztítására. 1986. május 12. Az Európai Gazdasági Közösség megtiltja tagországainak, hogy a keleti blokk országaiból friss húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt hozzanak be. A korlátozást május 30-án oldják fel. A magyar exportból kiesett tételek tetemes kárt okoztak a gazdaságnak. 1986. május 14. Mihail Gorbacsov első ízben beszél a nyilvánosság előtt, a televízióban a balesetről. 1986. november 15. Befejeződik a szarkofág építése.
Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.
NÉHÁNY ADAT CSERNOBILRÓL
- Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük a világ legtermékenyebb mezőgazdasági területei is.- A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.
- Az erőmű körül egy állandó 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni.
- Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). A gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések Ukrajnában 1986 után.
A BALESET KRONOLÓGIÁJA 1986. április 26. éjjel 1:24: Bekövetkezik a robbanás: a reaktort a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. A reaktorban lévő 25 ezer tonna grafit kigyullad. 1:35 Megkezdik a turbinacsarnok tetején a tűzoltást. 1986. április 27. 10:00 Megkezdik az elpusztult reaktor helyén égő grafittűz oltását. Elrendelik az erőműtől 3 kilométerre fekvő Pripjaty 50 ezres lakosságának evakuálását. 1986. április 28. A reggeli órákban Svédországban rájönnek, hogy a Szovjetunióban atomerőművi baleset történhetett. Svédország diplomáciai úton kér felvilágosítást Moszkvától. A szovjet kormányszervek tagadnak. 21:00 A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a Szovjet Távirati Ügynökség kiadja az első jelentést a balesetről. 1986. április 29. A magyar Külügyminisztérium – a hozzáférhető iratok szerint – a helyszínről csak a hivatalos szovjet bejelentést követően kapott először információt. (Energetikai szakemberek, kutatók már az előző napokban is kaptak nem hivatalos tájékoztatást svéd, finn, lengyel intézetektől.) Ekkor még senki nem tudta, mennyire súlyos a helyzet. A magyar mérőállomásokon elrendelték a „rendkívüli mintavételt”. 1986. április 30. Svédország, Dánia és Norvégia importkorlátozást jelent be a szocialista országokkal szemben. Az embargóhoz a többi nyugati ország is csatlakozott. 1986. május 2. A szovjet miniszterelnök (Nyikolaj Rizskov) a baleset helyszínére látogat. Döntés születik arról, hogy az erőmű 30 km-es körzetéből mindenkit kitelepítenek. 1986. május 6. Az MSZMP Politikai Bizottsága hivatalosan ekkor foglalkozik először az üggyel. 1986. május 6-7. Kiszivattyúzzák a vizet a reaktor alatti tartályból, megszüntetve a robbanásveszélyt. 1986. május 10. A tüzet elfojtják. Elkezdik a tervek kidolgozását a reaktor betemetésére, a környék megtisztítására. 1986. május 12. Az Európai Gazdasági Közösség megtiltja tagországainak, hogy a keleti blokk országaiból friss húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt hozzanak be. A korlátozást május 30-án oldják fel. A magyar exportból kiesett tételek tetemes kárt okoztak a gazdaságnak. 1986. május 14. Mihail Gorbacsov első ízben beszél a nyilvánosság előtt, a televízióban a balesetről. 1986. november 15. Befejeződik a szarkofág építése.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ
A katasztrófa történetéről, a felmerülő kérdésekről tovább információt talál, ha letölti "In memoriam Csernobil - 30 év sugárzás" című kiadványunkat.
