Adatoktól a megoldásokig: mit tanultunk a World Café asztaloknál?

Az energiamenedzsment asztalnál az okosmérésben és adatelemzésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségeket járták körbe a résztvevők. Fő téma az energiamenedzsment rendszerek voltak - ezek nem teszik lehetővé a távoli beavatkozást (azt épületfelügyeleti rendszernek hívják), viszont azzal, hogy mutatják a fogyasztást, láthatóvá válik, ha a nyitvatartási időn kívül jelentős a felhasználás. Kevesen tudják, hogy a legtöbb középületben már van, vagy kérhető az okos árammérő, és az okosmérők adatai lekérhetők egy webes portálon keresztül. Tehát egy kis odafigyeléssel, az adatok nyomon követésével kiküszöbölhetők a problémák.  Ehhez kell egy felelős, aki ezt az ügyet magáénak érzi és van felhatalmazása a spórolásra - például a termosztát átállítására, vagyis erős vezetői támogatásra is szükség van. 

Sok településen probléma, hogy már a mérőórák kapcsán is hatalmas a káosz, gyakran az sem tiszta, hogy ki mit fizet (pl. önkormányzat-intézmények-kormányhivatal-tankerület). Ennek rendbetétele előfeltétele az energiamenedzsment rendszer bevezetésének, de egyúttal akár önmagában is költség-csökkenéshez vezethet. 

Tipikus ellenérv a mérés és energiamenedzsment ellen, hogy ha egy intézmény spórol, akkor következő évben csökkentik a költségvetést. Ezért más típusú motivációt kell adni (bónusz vagy direkt intézményi többletforrás): több külföldi településen a mért energiamegtakarításból fakadó “fel nem merült energiaköltség” mértékének 50%-át a következő évben szabad felhasználásra biztosítják az adott intézménynek, a másik 50%-ot az önkormányzat pedig további energetikai fejlesztésekre költi. 

Jó példa volt, hogy egy kistelepülési klímareferens (Zagyva Gabriella, az Európai Éghajlatvédelmi Egyezség nagykövete) saját app-ot fejlesztett, amiben az intézmények mérőóráinak adatait gyűjtik, ez is nagy segítség, bár a zárva tartási időben történő fogyasztást nem mutatja ki. 

Az energiamenedzsment sokkal egyszerűbb, mint ahogy sokan gondolják - hiszen a legtöbb középületben már elérhetők az okosmérők, és az ezekből származó fogyasztási adatok automatizáltan beköthetők egy energiafelügyeleti rendszerbe, amit odafigyelően használva jelentős megtakarítás érhető el, rövid idő alatt, gyakorlatilag nulla költséggel. Az ehhez szükséges szoftver kiválasztása kapcsán jó tudni, hogy olyanok is vannak, amelyek alkalmasan energiaközösség menedzsmentjére is. 

Az innovatív épülettechnológiák asztalnál első sorban konkrét fejlesztések kapcsán beszélgettünk a kevésbé ismert technológiai megoldásokról. A Planet Energy Magyarország Kft. már több száz önkormányzati/állami épület energetikai korszerűsítésében működött közre energetikai szakértőként, tervezőként, illetve lebonyolítóként. Ezek közül a beszélgetés során két különleges fejlesztést jártunk részletesen körbe: a Budapesti Corvinus Egyetem tavaly átadott Gellért Campus épületét, és a Budapesti Szent Ferenc Kórházét. A szakértők kiemelték, hogy mennyire fontos az energiahatékonysági és gépészeti felújítás után legalább egy évig folyamatosan figyelni és „finomhangolni” a rendszereket. 

Az Elektro-Kamleithner Kft. az épületautomatizálásban nyújt komplex szolgáltatásokat: nyitott, osztott intelligenciájú rendszerei hosszú távon bővíthetők, az üzemeltetők számára pedig adatközpontú működést biztosítanak. Tapasztalataik szerint átlagosan körülbelül 30% energiamegtakarítás érhető el így és átláthatóbb, fenntarthatóbb üzemeltetés valósulhat meg.  

Az Abud Mérnökiroda tanácsadója egy XVIII. kerületi óvodafelújításról mesélt, amiben számos innovatív elem valósult meg: például az előregyártott panelekkel megvalósított hőszigetelés és hőakkumulátor. 

Tanulságként megfogalmazódott, hogy nem szabad egy kaptafára tervezni a felújításokat, a technológiák közti választásban az épületenergetikai adottságok és lehetőségek mellett más szempontok is felmerülhetnek, például a tűzbiztonság (VRF technológia nem mindig ideális), a helyhiány (ekkor jöhet képbe a PIR-hőszigetelés), vagy a hanghatások (hőszivattyúk). Az ideális megoldások megtalálásában segíthet a dinamikus szimuláció is, ami során az épülethasználatot modellezik. 

A fűtés dekarbonizáció asztalánál a fő téma a tűzifával való fűtés volt. Etes község helyzetével ismerkedtünk meg: szó volt a krízis tűzifáról is, valamint a tűzifa tüzeléssel kapcsolatos szemléletformálás fontosságról. Például jó ötlet lehet orvosi rendelőkben szemléletformáló plakátokat kihelyezni vagy a levegőszennyezettségi helyzetről a lakosságot tájékoztatni. Végül az 5. generációs távhő működési elvéről, valamint a lábazati hőszigetelés fontosságáról is megosztották véleményüket a szakértők. 

A lakossági épületfelújítások ösztönzésével foglalkozó asztalnál szakértőként társasházi projektmenedzserek (Energesco Kft., Projektdoctor Kft.) és a Budapesti Közművek szakértője segített, aki a Budapesti Zöld Panelprogramot koordinálja. Fontos téma volt a társasházak korszerűsítésének ösztönzése, ahol szóba került a lakógyűlések hatékony facilitálása, a padlásfödém szigetelések EKR finanszírozása és részletesen kitértek a napelemes rendszerek használatára is. Itt a szakértők röviden elmondták a jelenlegi jogszabályi környezetet, az energiaközösségek alakításának lehetőségét és szükségességét egy társasházban és azokat a módokat, ahogy a napenergiát a legkisebb veszteséggel lehet társasházakban hasznosítani (közös helyiségek, lift, használati melegvíz fűtése, földszinti üzlethelyiségek, szolgáltatók áramellátása). A tárolás és más önkormányzati intézményekkel való energia megosztás kérdése is felmerült. 

Szó esett a Budapesti Zöld Panelprogramról is, ahol több innovatív elemet is kiemeltek: a döntéselőkészítő anyag, azaz a tervezés 100%-os megfinanszírozását és a szociális lábat, ahol a Hálózat Alapítvány segítségével az alacsonyabb jövedelmű lakók is képesek a felújítás költségét állni. Így azok a társasházak is bele tudnak vágni a korszerűsítésbe, ahol nemcsak jó anyagi körülmények között élők laknak. 

Az egyablakos tanácsadás kérdését több oldalról is körbejártuk, mivel a csoportban ültek olyanok is, akik ilyesfajta felújítási tanácsadást már üzemeltetnek és olyanok is, akik most gondolkoznak iroda nyitásban. Felmerült a vármegyei önkormányzatok szerepe, koordinációs képessége és a vármegyei főmérnökök szerepvállalása, de a fővárosi, illetve kerületek egymás közötti együttműködését a jelenlévők nem látták reálisnak. A tanácsadásban tapasztalatokkal rendelkezők mind a marketing, valamint tudatosítás fontosságát emelték ki: hiába nyújt egy szervezet ingyenes tanácsadást, ha a tulajdonosok nem tudnak róla, vagy nem ismerik a korszerűsítéssel nyerhető előnyöket, nagyon kicsi lesz a szolgáltatás iránt a kereslet. A társasházi lakásoknál különösen nehéz az előnyökről meggyőzni a lakókat a rezsicsökkentett energiaárak mellett, de az emelkedő ingatlanérték és a növekvő komfort miatt sok lakó meggyőzhető a teljes épület korszerűsítéséről.  

A finanszírozással foglalkozó csoportban az önkormányzatok kérdeztek az uniós forrásokon túl elérhető, közvetlen támogatási lehetőségekről, mint az ELENA, ahol megállapítottuk, hogy a létező két magyar példa, aki már Elenát nyert, nem túl bíztató, nagy előkészítést és valódi végrehajtást vár el az EIB. Felmerült a projekt aggregáció kérdésköre, van-e külföldi - esetleg hazai - példa erre, továbbá, hogy banki oldalról vajon van-e nyitottság zöld hitelek nyújtására nagyobb önkormányzati projektek, összevont projektek finanszírozására.  

Szóba került az EMIT, az önkormányzatokra jelenleg vonatkozó energiamegtakarítási terv, amit jellemzően kevéssé vesznek komolyan, és csinál(tat)nak meg jó minőségben. Hasonló a helyzet az EMIS feltöltéssel (MEKH adatgyűjtés fogyasztási és épület adatokról), egyiknél sincs szankció, sok önkormányzat ezért nem készíti el a tervet és/vagy nem tölti fel az adatokat.  

Egyik résztvevő megállapította, hogy a 70kW feletti fűtési rendszerekre vonatkozó felülvizsgálat bár szintén kötelező, ő maga sem látja, milyen használható többlet-információt ad a felülvizsgálat eredménye az üzemeltető számára (110 ezer kötelezett lenne, ennek 3%-ánál készült el az egyébként kötelező felülvizsgálat).  

Hosszabban szó volt az EKR-ről: az önkormányzat számláján is megjelenik az energiahatékonysági díjtétel, amit érdemes energiahatékonysági projekttel kiváltani, erről tárgyalni a szolgáltatóval - ha szükséges, energetikai auditor segítségét igénybe venni. Az önkormányzat többféle intézkedést is elszámolhat az EKR-ben (erről lásd az Úton az energiahatékony épületállomány felé c. útmutató vonatkozó fejezetét), például padlásfödém szigetelést is. Kérdés volt, hogy van-e társasházi korszerűsítési pályázat, jelenleg csak távhős lakásokra a távleolvasható költségosztók cseréjére. De elszámolható a fűtési csövek szigetelése is társasházaknál. Ez a téma másik asztalnál is előkerült: egy polgármester szerint bizonyos településeken ez a program azért nem pörög, mert az emberek vonakodnak lepakolni a lomokat, egyéb ingóságokat a padlásról, és mivel amúgy sem tudnák hová tenni, félő, hogy eltüzelnék. 

Kicsit kakukktojás témaként a születendő új klímatörvényről is volt lehetősége beszélgetni az érdeklődőknek. A frissen megjelent civil koncepciót március folyamán lehet véleményezni és a kezdeményezők várják további szervezetek, önkormányzatok csatlakozását is.