Új társasházi törvény
A nemzeti lakásállomány több mint egynegyede társasházi lakóépületekben van. Ezek fenntartása, műszaki állapotának helyreállítása, a társasházi közösségek ügyeinek intézése a korábbi társasházi törvény rendelkezései alapján számtalan akadályba ütközött.
Eddig akár egyetlen tulajdonostárs megakadályozhatta a felújítások elvégzését, a közös költség-hátralékokat nem, vagy csak hosszú idő alatt fizették meg, és sorolhatnánk a társasház életét nehezítő konfliktusokat.
A társasházakról szóló, 2004. január 1-én hatályba lépett 2003. évi CXXXIII. törvény a korábbinál jóval részletesebb szabályozással a társasházak szakszerű működését, egyúttal a tulajdonosok védelmét szolgálja. A részletes szabályok nem gátolják, hanem könnyebbé, rugalmasabbá teszik a társasházi közösségek működését.
A tapasztalatok szerint szervezeti-működési szabályzattal nem rendelkező társasházak nem voltak képesek megfelelően és folyamatosan működni. Ezért a törvény – a hatlakásosnál nagyobb társasházaknál – kötelezően előírja ennek megalkotását. Ehhez elegendő lesz az összes tulajdonos egyszerű többségének szavazata. A meglévő társasházak egyéves türelmi időt kapnak a szabályzat megalkotására, módosítására.
A törvény meghatározza, hogy milyen közös kérdéshez milyen arányú szavazattöbbség szükséges. Így enyhíti a teljes körű egyetértés követelményét ott, ahol az indokolatlan megkötést jelentett.
Az épületek kezelése érdekében kötelezővé teszi az üzletszerű társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység végzéséhez az előírt szakképesítés megszerzését, egyúttal lehetővé teszi, hogy a közösség a társasház kezelését nem üzletszerűen vállaló közös képviselő részére is előírja ugyanezt.
Az új rendelkezések a bírósági jogviták megelőzését is szolgálják, mert megszűnnek a korábbi ellentmondások, és döntésképessé válnak a tulajdonosok.
Forrás: www.b-m.hu
