Több mint 100 felperes a szlovák atomhatóság ellen!-

A Greenpeace és a szlovák Za Matku Zem („Az Anyaföldért”) szervezettel együtt összesen 118 szervezet és személy beperelte a Szlovák Nukleáris Szabályozó Hatóságot (UJD), amiért az elmulasztotta teljesíteni törvényben meghatározott kötelességét, s nem követelt új környezeti hatásvizsgálatot a szlovákiai Mohiba (Mochovce) tervezett két újabb reaktor építéséhez.

Az építési tervek engedélyezéséből a nyilvánosságot teljes mértékben kizárták. A keresetet beadók szerint a tervezett atomerőmű eredeti, 1986-os építési engedélye kiadásakor nem vették megfelelően figyelembe a reaktorok környezetre gyakorolt hatásait. Az erőmű tervei 1986 óta komoly átalakulásokon estek át, s ezért a törvény szerint teljes körű környezeti hatásvizsgálatot kellett volna lefolytatni.

„A hivatalos szervek már 2004-ben jelezték, hogy a már meglévő 1-es és 2-es mohi blokkok biztonsági rendszereinek mindössze a 30%-át lehetséges az új projekthez igazítani.” – magyarázta Pavol Siroky, a Za Matku Zem szervezet vezetője, „és azóta az üzemeltető Szlovák Villamos Művek, illetve annak többségi tulajdonosa, az olasz ENEL (aminek a legnagyobb részvényese maga az olasz állam) még több változtatást eszközölt. Ez azt jelenti, hogy a törvény szerint teljes környezeti hatásvizsgálatot kellett volna megrendelni.”

A bírósági beadványt 21 szlovák és 11 külföldi szervezet jegyzi, valamint 86 magánszemély, köztük 78 szlovák, akiknek mintegy negyede Mohi környékén él. A külföldi panaszosok többsége a Szlovákiával határos országokból való. Ők a határokon átívelő környezeti hatásokról szóló Espoo-i Egyezményre hivatkozva érvelnek amellett, hogy joguk van részt venni az atomerőmű építésének engedélyezésében, és az UJD döntése ettől a jogtól fosztja meg őket. Két szervezet az ENEL „anyaországából”, Olaszországból is csatlakozott a beadványhoz.

Az Európai Bizottság idén január 31-én már levélben megkereste Szlovákiát a hiányzó hatástanulmánnyal kapcsolatosan.

„A Mohiban lévő atomerőmű közelebb van Budapesthez, mint a paksi, s hasonló régi, szovjet típusú blokkok üzemelnek ott is, jócskán elöregedőben. Bármi történik is egy atomerőműben, arról a közvéleménynek joga van tudni, mivel az esetleges nemkívánatos hatásokat is mindannyian megszenvedjük. Környezeti hatásvizsgálatot pedig az EU-ban minden egyes nagyobb beruházáshoz le kell folytatni – vajon miért akar ez elől kibújni az ENEL? Ez az eljárás jól tükrözi az atomenergiához jellemzően kötődő “hivatalos” átláthatatlanságot és titkolódzásokat, gondoljunk csak a botrányos magyar atomperekre ” – fűzte hozzá Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország energiakampányosa.”

Mindeközben a Greenpeace örömmel vette tudomásul, hogy Franciaországban, az EU „legnukleárisabb” országában a hatóságok a jelek szerint kezdenek felébredni. A francia nukleáris biztonsági hatóság a napokban biztonsági jelentőségű kivitelezési hiányosságok, problémák (összerepedezett alapbeton, hibák a hegesztésben) miatt felfüggesztette az atomipari beruházások zászlóshajójának szánt atomerőmű építését Flamanville-ben.

JEGYZETEK:

Mohiban 1986-ban, Csernobil évében indult meg az építkezés, amit 1992-ben felfüggesztettek. A kilencvenes évek második felében végül két blokkot fejeztek be. Az atomerőműben a szovjet VVER 440/213 típusszámú, paksi típusú reaktorok üzemelnek, amiknek más hiányosságaik mellett nincs másodlagos konténmentjük, azaz olyan védőburkolatuk, amely képes az elvárható mértékben megóvni a környezetet egy esetleges baleset hatásaitól, illetve védi a reaktort külső hatásoktól is. Miután a Szlovák Villamos Műveket részben privatizálták, a szlovák állam igyekezett “egyszerűbbé tenni” a 3-as és a 4-es blokk befejezését, “megígérve”, hogy nem lesz szükség környezeti hatásvizsgálat lefolytatására.