Jövőre energiatanúsítvány nélkül nincs újlakáseladás

Az Európai Unió előírásainak megfelelve 2009-től Magyarországon is kötelező lesz az energiatanúsítvány. Igaz, először csak az újonnan épült ingatlanok esetében, függetlenül attól, hogy magánlakásról vagy középületről van szó, a dokumentum nélkül nem lehet használatba venni az épületet.

Jószerivel minden elektronikus berendezés energiafogyasztásának mértékét betűvel jelölik: az A-val ellátott a legkorszerűbb, energiatakarékos eszköznek minősül, s az ábécében továbbhaladva gyengül a „teljesítmény”. Hasonló rendszer bevezetésére készülhetünk föl az épületek energiatakarékosságának minősítését érintően is. Nagy Andrea munkatársunkkal készített riportot a Gazdasági Tükörkép Magazin a Lakcímke-kampányunkról:

- Mit „takar” a szó: Lakcímke?

- A Lakcímke-kampány az épületek energiatanúsítványának megismertetését, népszerűsítését, előkészítését szolgálja.

- Mire szolgál egy épület energiatanúsítványa? Miért kellett erre külön EU-rendelkezést hozni?

- Az Európai Unió 2002-ben hozta meg minden tagállamra kötelező érvényű döntését. Ezt persze minden ország honosíthatja, ám – módosított határidőként – legkésőbb 2009-ig kötelező bevezetni. Bízom benne, hogy a megadott dátumig nálunk is sikerül. Egyébként az épületek energetikai felülvizsgálatára azért van szükség, mert az összes ingatlanállomány fűtése a legtöbb országban a teljes energiafogyasztásnak átlagban legalább a 40 százaléka. Ez nagyon jelentős arány. Az EU különböző stratégiai irányelveinek egyike az épített környezet energiafogyasztásának csökkentése, illetve az energiafölhasználás hatékonyságának növelése.

- Van arra egzakt adat, hogy a fűtési energiából mennyi szökik meg, vagyis mekkora hányadát fordítjuk úgymond az utca fűtésére?

- Sajnos Magyarországon nincs ilyen felmérés, összesítés. Az viszont bizonyos, hogy a hazai energiafölhasználásnak nálunk is legalább a 40 százaléka fordítódik az épületek fűtésére.

- Becslések viszont olvashatók arról, hogy az egyes otthonokból mekkora mennyiség távozik a rosszul szigetelt nyílászárókon keresztül. Mennyi energiát pocsékolunk el?

- Erre pontosan akkor lehet jó arányt kimutatni, amikor egy épület energetikai korszerűsítésen esik át, aminek eredményeként az energiafelhasználást akár a felére is lehet csökkenteni. A megújuló energiát alkalmazó passzív házaknál gyakorlatilag függetlenné válhat az épület az energiaszolgáltatóktól.

- Mi az épületek energiatanúsítványának lényege?

- Az energiatanúsítvány két részből áll: az első feléből megtudható, hogy az adott ingatlan milyen minősítést kapott, amit egy skálán lehet jelölni, ezzel az épület egy energetikai besoroláshoz jut. Ennek a számítási módját Magyarországon is egy rendelet szabályozza majd, a mérésre jogosult szakértő minden épületnél ugyanazon számítási eljárásokkal dolgozik.

- Milyen sorrendben követik egymást a minősítő fokozatok?

- Az „I” betű a legrosszabb, az „A+” a legjobb minősítést jelenti. Összesen tíz különböző betű jelzi egy épület energetikai minősítését. Ennek tájékoztató értéke van azok számára, akik az adott ingatlant szeretnék megvásárolni. Azon kívül, hogy azt látja például: szépen festettek a szobák, tetszik a fürdőszoba csempéje, megfelelőnek tartja a gépi felszereltséget, ráadásnak kap egy műszaki véleményt arról, hogy az energiafelhasználás szempontjából milyen minőségű a lakás. Az épületek energetikai tanúsítványának másik fontos része – ami talán a minősítési jelölésnél is fontosabb, és jobban tükrözi a jogalkotók eredeti célját – a javaslattétel.
Az ugyanis önmagában nem elég, hogy valaki tudja, milyen kategóriabesorolást kapott az az ingatlan, amit meg szeretne vásárolni. Ennél jóval fontosabb, hogy az energetikai szakértő egy fejlesztési javaslatot is ad arról, mit érdemes az adott ingatlanon korszerűsíteni, megváltoztatni az energetikai besorolás javítása érdekében.
Olyan ez, mint amikor egy jó adószakértő értékes és hasznos – s persze jogszerű – szaktanácsot ad egy cégnek, hogyan fizethet kevesebb adót. Az energetikai szakértő tanácsai alapján végrehajtott változtatások, korszerűsítések eredményeként érezhetően kevesebb lesz az energiafogyasztás, ezáltal annak számlaösszege.

- Az elvek érthetőek és elfogadhatók, ám a gyakorlatban mit mér a szakértő?

- Erre ma még azért bajos válaszolni, mert a rendelet még nem jelent meg. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes osztályvezetőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy legkorábban nyár végén léphet hatályba Magyarországon az ilyen célú mérések pontos szabályozása.
Egyelőre sok minden változhat. A tervezetekből eddig az derült ki, hogy ilyen méréseket kizárólag mérnökök végezhetnek. Sőt a szakdiploma sem elegendő, emellett rendelkezniök kell egy energetikai szakvizsgával is. A szakvizsga követelményrendszerét szintén szabályozza a rendelet.
Amit már tudni lehet: a szakértőnek meg kell vizsgálnia az épület méreteit, adottságait, tájolását, az építkezéshez fölhasznált anyagokat, az épület falazatát, a födémet – ahol van, a pincerészt is –, valamint a nyílászárókat, a teljes fűtésrendszert. Persze a mérnökök nem fúrókkal és egyéb falbontó eszközökkel állítanak majd be a házakba, lakásokba, vagyis – szakszóval fogalmazva – nem „feltárással” állapítják meg az ingatlan energetikai sajátosságait, hanem szemrevételezéssel, illetve alaposan átnézik az épület dokumentációját.

- Eddig a létező épületekről beszéltünk, mikor lép életbe az új épületek esetében is az energiatanúsítvány?

- Az energiatanúsítványt a jelenlegi ütemezési terv szerint az első körben az új ingatlanok kapják meg. Ilyet akkor kell kiállítani, ha valaki megvásárolja vagy bérlőként költözik bele, vagyis a direktíva a vásárlásra és a bérletre vonatkozik. A tervek szerint itthon 2009-től csak az új ingatlanokhoz kell energetikai tanúsítványt mellékelni. Amikor az új ingatlan felépül, akkor kell az adásvételi vagy a bérleti dokumentációhoz csatolni az energiatanúsítványt. Ebben szerepelnie kell a felújítási javaslatoknak is, ami persze azért lehet meglepő, mert egy új épületről van szó, s máris korszerűsítésre kell gondolni!? A magyarázat: számos újépítésű ingatlannál előfordulhat, hogy kívülről csillog-villog, ám nem biztos, hogy jó az energiafelhasználása. A tanúsítványban viszont szerepelhetnek olyan javaslatok, amelyeket érdemes megfogadni a ház további sorsa érdekében. A vásárlónak amúgy sem válik kárára a többletinformáció, ami leendő otthonával kapcsolatos.

- Nem lenne ésszerűbb, olcsóbb, ha az energetikai szakember már a tervezéskor beleszólási jogot kapna?

- A kérdés jogos és logikus, de az illetékes főhatóságnál erre azt szokták válaszolni, hogy a 2006 óta érvényes építési rendeletek – amelyek alapján egyáltalán kiadható az engedély – már tartalmazzák azokat az előírásokat, milyen energetikai mutatóknak kell megfelelnie egy új épületnek. Azt persze nehéz ma megmondani, ha most egy, az előírásoknak megfelelő ház, lakás fölépül, akkor az milyen besorolást kap a későbbi energetikai vizsgálatok során. Az viszont kijelenthető, hogy a jelenlegi ingatlanállomány átlagánál mindenképpen jobbat. Ám számolni kell napjaink valóságával is: nem mindig a tervrajzon szereplő műszaki előírások szerint valósítanak meg egy házat, lakást...

- Vagyis nélkülözhetetlen lesz az energetikai szakértő munkája?

- Mindenképpen. Egyébként azt is szabályozza a rendelet, hogy milyen esetekben kell helyszíni szemlét tartani, és mikor elég a dokumentációt áttanulmányozni. A döntéshozók szándéka, hogy minél egyszerűbb legyen az új épületek esetében az energetikai tanúsítvány kiadása.

- A tervek szerint kik végezhetik a műszaki ellenőrzést, kik állíthatják ki az energiatanúsítványokat?

- Az építész- és a mérnökkamara tartja majd nyilván a szakvizsgával rendelkező szakértőket. A szakvizsgát is a kamaráknál tehetik le a mérnökök, építészek. A két szervezet honlapján lesz a műszaki szakértésre jogosultak névsora, közülük válogathatnak majd az ügyfelek. Az még nem dőlt el, hogy az energiatanúsítványokat hogyan tartják nyilván. De erre a statisztikai adatok miatt is szükség lesz, hiszen pillanatnyilag senki nem tudja megmondani, hogy Magyarországon például összesen hány önkormányzati és állami épület található.
Évente mintegy 80 ezer bejegyzés történik a Földhivatalnál. Arra pedig végképp semmilyen adat nincs, hogy energetikai szempontból elemezni lehessen a hazai épületállomány minőségét. Ha meglesz az első 80 ezer tanúsítvány, már abból is rengeteg értékes statisztikai adathoz lehet jutni, ezekre ingatlanfejlesztési koncepciókat, állami programokat alapozni. Összességében: érdemes az ingatlan megvásárlása előtt megtekinteni a lakás vagy a ház energiatanúsítványát, amelyet az eladó – a tulajdoni laphoz hasonlóan – köteles megmutatni a vevőnek.

- Mikor lépnek e rendszerbe a használt lakások?

- Valószínűleg 2010-től vezetik be az energiatanúsítványt a használt lakásokra is. Egyelőre nincs ennél közelebbi időpont, hiszen előbb az új lakásokra kell érvényesíteni, 2009-től.

- A lakóingatlanokon kívül más épületek esetében is kötelező lesz az energiatanúsítvány?

- Az EU-direktíva szerint nemcsak a lakossági ingatlanokra vonatkozik az energiatanúsítvány elvárása, hanem mindenféle ingatlanra: iskolákra, kórházakra, irodaházakra, szállodákra, hatósági épületekre, sőt minisztériumokra is. Az még nem dőlt el, hogy az önkormányzati s az állami ingatlanok esetében mikor és mire lesz kötelező.

- Kinek és mennyit kell majd fizetni az energiatanúsítvány kiállításáért?

- A lakossági ingatlanoknál a rendeletalkotóknak az a céljuk, hogy minimális terhet rójanak a tulajdonosokra a tanúsítvány kiállításáért. A legutolsó rendelettervezet szerint maximalizálnák a szakértők óradíját és a lakások tanúsításához szükséges időt is. Ugyanakkor fontos tudni: az energiatanúsítvány nem örök időkre szól. Minden adásvételnél újra el kell készíttetni, már csak azért is, mert közben a lakás állaga, a nyílászárók, a fűtési rendszer állapota javulhat vagy romolhat. A lakás-, illetve az ingatlanpiacon pedig – a műszaki cikkekhez hasonlóan – a vevők rá fognak kérdezni a lakás minőségi besorolására, ami az értékesítési árat is befolyásolhatja. Nyilván egy „A” vagy „A+” jelölésű ingatlan jobb áron adható majd el, mint egy „B” vagy „C”.

- Hogyan szerezhet bővebb ismeretet a lakosság az energiatanúsítványról? 

- Az Energiaklub március óta kampányt folytat egy rövid – és szerintem találó – elnevezéssel: Lakcímke. Ezzel azonosítjuk az energetikai tanúsítványt, tudtommal már az illetékes minisztériumban is így emlegetik. Az ingatlanközvetítők előbb-utóbb a Lakcímkével hirdetik majd kínálataikat. Ez hozzájárulhat az energiatudatos ingatlanvásárlás kialakulásához. Ennek érdekében is, ingyenes kiadványunkat – amelyben bemutatjuk, hogy milyen egy energiatudatos otthon lakója, s milyen, az energiahatékonyság növelését elősegítő praktikák, felújítások lehetségesek – igyekszünk a lakossághoz eljuttatni. Ugyanakkor ez a tartalom a www.lakcimke.hu honlapról is letölthető.